„Fáradhatatlan munkása mindama sokféle ügynek, melyek gondjaira bizattak."

Az In memoriam Szász Károly című kiállítást azért álmodta meg Sárai Szabó Kata történész, mert úgy vélte, emléket kell állítani a 19. századi magyarországi polgárosodás egyik kiemelkedő alakjának.

Szász Károly életén keresztül kiválóan bemutatható, hogy a polgárosodással, a modern állam létrejöttével milyen új lehetőségek és szerepek nyíltak meg az egyén számára, milyen értékrendet képviseltek azok, akik ezekkel a lehetőségekkel jól tudtak élni. 

Szász Károly izgalmas életpályát futott be, a kor értelmiségi elitjéhez tartozott, és számos dologgal foglalkozott: írt, tanított, hivatalnokoskodott, szolgált lelkészként Kézdivásárhelyen, Kunszentmiklóson, Szabadszálláson, tevékenykedett országgyűlési képviselőként Deák-párti színekben – sorolja Sárai Szabó Kata a püspök színes életútját.
– Több lábon álló hivatalnok volt, hihetetlen kapcsolati hálót épített ki, és megtestesített egyfajta karrierépítési modellt. Pályája kezdetén együtt tanított a nagykőrösi gimnáziumban Arany Jánossal és Salamon Ferenccel. Sokan nem tudják róla, hogy lemondott a magyartanításról, csak azért, hogy Arany János magyart taníthasson a gimnáziumban, így ő matematikát oktatott. Szász Károly nagykőrösi pályafutása azonban nem tartott túl sokáig, mert meghalt a felesége, Szász Polixénia írónő – magyarázza a történész.

 Szász Károly és felesége, Bibó Antónia

– Második felesége a kiskunhalasi  Bibó Antónia lett. Szász Károly részt vett az 1848-as szabadságharcban, ezután egy ideig bujdosnia kellett. Püspöksége kezdetéig, 1867 és 1884 között a kultuszminisztérium osztálytanácsosa volt.

– Szász Károly mindig vonzódott az irodalomhoz, szoros baráti körébe tartozott Arany János költő, a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, Gyulai Pál irodalomkritikus, Tompa Mihály és Lévay József költő, Eötvös József író, miniszter és Kemény Zsigmond író, politikus. Szász Károly a versírás és drámaírás mellett számos nagy író művét fordította magyarra, többek között Shakespeare-t, Molière-t, Goethét. Hatalmas iratanyag maradt fenn utána, könyvek, irodalomtörténeti tanulmányok. Szász Károly volt a bibliafordító társaság elnöke, nevéhez fűződik a halála után, 1908-ban megjelent bibliarevízió is. Püspöki szolgálatáról gyakran azt említik meg, hogy vizitációjában 280 egyházközséget járt be személyesen. „A püspöki hivatal jó munka Krisztus szolgálatára" – tartotta Szász Károly. Gyakran adott ki és fordított prédikációkat, sőt, írt egy női imakönyvet is.

 Szász Károly öccsével, Domokossal, aki Erdélyben volt püspök

Szász Károlyt kedves, jó társasági emberként, kiváló szónokként ismerték, számos szalon és egyesület tagja volt – mondja a történész.
– Rokonszenves, kiegyenlítő személyiség volt, aki soha nem kereste a konfliktusokat, inkább békéltető szerepet töltötte be, akár a felekezetek között is. Naplójából az is kiderül, hogy mindig sok ember vette körül, de nem csak a státusza, vagy pozíciója miatt. Nagy családja volt, hat gyermeke: két fiú és négy lány, akiknek neveltetésére mindig volt gondja. Arra is odafigyelt, hogy mit olvassanak és mit tanuljanak a gyerekek, folyamatosan tanáccsal látta el őket, hogyan készüljenek a választott életpályájukra. Kortársai szerint hihetetlenül nagy munkabírása volt, és szinte mindent ugyanolyan nagy odaadással végzett – teszi hozzá Sárai Szabó Kata.

Az életút-kiállítás Szász Károly pályájának sokrétűségét mutatja be elsősorban levéltári, valamint a családtól kapott anyagok alapján, sok-sok családi fotóval. A látogatók elolvashatnak egy levelet is, amelyben Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez tesz javítási javaslatokat. A tárlaton megtekinthető egy nagy becsben tartott Beranger-kötet másolata is, amit a kor költői adtak ajándékba egymásnak: Petőfi Sándor Arany Jánosnak, majd Arany János Tompa Mihálynak, Tompa Mihály Lévay Józsefnek, Lévay József Szász Károlynak, Szász Károly pedig a Kisfaludy Társaságnak.

 A Nagy tanári kar-szoborcsoport Nagykőrösön: Arany János, Salamon Ferenc, Szabó Károly, Szász Károly, Szigeti Warga János, Szilágyi Sándor és Tomory Anasztáz.
Varga Imre szobrászművész alkotása (1996)

A most nyílt kiállítás megmutathatja azt is, hogy Szász Károly mennyi mindent tett, fáradhatatlanul munkálkodva a hazájáért, az egyházáért a tudományért, az irodalomért és a köz szolgálatáért. A kiállítást az oktatásban is kiválóan használhatják, hiszen egy karriertörténeten keresztül mutatják be a polgárosodás folyamatát.

A kiállítást Sárai Szabó Katalin történész, a Ráday Gyűjtemény munkatársa, a kiállítás kurátora állította össze, a látványtervező: Zalatnai Pál. A Szász Károly életéről szóló kiállítást december 8-án, kedden Bogárdi Szabó István református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Fábri Anna irodalomtörténész nyitotta meg. 

A tárlat 2016. június 30-ig látogatható Kecskeméten az Ókollégiumban. (Kálvin tér 1.)

Fekete Zsuzsa
Fotó: Archív, illetve Bölcsföldi András