Egy új képalkotó technológia, egy különleges digitális szkenner segítségével sikerült megfejteni egy mintegy 2000 éves tekercs elszenesedett darabjának titkát, mely sérülékenysége miatt évtizedeken át feküdt egy izraeli raktárban: ez az Ótestamentum valaha talált legkorábbi leiratának részlete.

Az Én-Gedi tekercsként ismert írás egy, a Leviták könyvéből származó szöveget tartalmaz, és legfeljebb a 3. vagy 4. századból származik, esetleg még ennél is régebbről - állapították meg a Science Advances című szaklapban a kutatásról megjelent tanulmány szerzői. A "bibliai régészet jelentős felfedezésének" nevezik a tekercs tartalmának megfejtését.

Néhány szakértő szerint a tekercs régebbi is lehet, mint ahogyan azt a radiokarbonos elemzés megmutatta. A kézirat stílusának elemzése és a betűk rajzolásának módja alapján arra következtetnek, hogy akár az első évszázad második felében vagy a második század elején is keletkezhetett. Hosszú ideje úgy vélte a tudomány, hogy a tekercs tartalma örökre elveszett, mivel megégett egy 6. századi tűzben, ezért lehetetlen megérinteni anélkül, hogy porrá hullana. A tekercstöredéket 1970-ben találták Én-Gediben, a Holt-tenger nyugati partján lévő izraeli oázisban. Az itteni zsidó közösség az időszámítás előtti 8. századból származik. A különleges leletet évtizedeken át az Izraeli Régészeti Hatóság őrizte.

Hogy megakadályozzák a megégett papírtöredék további szétesését, egy digitális szkenner segítségével "virtuálisan bontották ki" a tekercset, hogy a megérintése nélkül nézzék meg a tartalmát. Egy röntgenalapú, mikro számítógép-tomográfos (micro-CT) szkenner segítségével észlelték a tintában lévő fém nyomait. "Bámulatba ejtő a képek minősége. A szöveg nagy része annyira olvasható, vagy olyan közel van az olvashatósághoz, mint a tényleg sértetlen holt-tengeri tekercsek vagy az azokról készült nagyfelbontású képek" - mondta Michael Segal, a Jeruzsálemi Héber Egyetem filozófiai és vallástörténeti tanszékének vezetője.

A digitális megfejtéssel kiderült, hogy a Leviták könyvéről, azaz Mózes harmadik könyvéről van szó. Ezzel ez a valaha talált legkorábbi Pentateuchus. A Pentateuchus, más néven a Mózesi könyvek a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány Mózesnek tulajdonított. A tekercsen minden oszlopban az eredeti 35 sorból 18 sor látható. Mint más ősi héber tekercsek, ez is csak mássalhangzókat jelöl. A magánhangzók jelzéseit csak a 9. századtól kezdték használni a héber írásban.

"Azonnal megdöbbenve észleltük, hogy ezekben a részletekben az Én-Gedi tekercs minden részletében megegyezik az úgynevezett maszoréta szöveggel, a Szentírás mai napig használt egységesített héber szövegével" - mondta Segal. A kutatók remélik, hogy a speciálisan az Én-Gedi tekercs megfejtésére kidolgozott technika más tekercseken, például a még megfejtetlen holt-tengeri tekercsgyűjtemény esetében, vagy a Vezúv vulkán 1. századi kitörésekor megsemmisült iratok esetében is használható lesz.

A volume cartography nevű technológia, amelyet az amerikai Nemzeti Tudományos Alap támogatásával fejlesztettek ki, a következő évtől szabadon elérhető lesz nyílt forráskódú szoftverként. Hasznos lehet hírszerző ügynökségek és nyomozók számára is. "A rongálódás és a pusztulás a dolgok természetes rendje, de látható, hogy néha egy szöveg teljesen megmenthető a megsemmisüléstől" - mondta Brenz Seales, a Kentucky Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.