Henri Boulad: A vendégszeretetnek is vannak határai, az evangélium nevében pedig nem veszélyeztethetjük a saját nemzetünket.

Pálfy Dániel Ábel

Európa válságban van, és miközben az Európai Unió vezető politikusai éppen eladják a saját országaikat, szinte csak Magyarország áll ki a nemzeti és keresztény értékek mellett.

A valódi menekülteket tárt karokkal kell fogadnunk, de aki nem akar integrálódni, azt fenékbe kell rúgni és kitenni az ajtón – mondta lapunknak adott interjújában Henri Boulad jezsuita szerzetes, aki március 16-án tette le a magyar állampolgársági esküt. Beszélt arról is, hogy a keresztények és az iszlám vallásúak között színlelt barátság van, Európa pedig nem veszi észre, hogy becsapják.

boulad„Európa láthatóan nem veszi észre, hogy átverik” (Fotó: Hegedüs Róbert)

– Hogyan merült fel, hogy felvegye a magyar állampolgárságot?

– A közelmúltban meglátogatott a kairói magyar nagykövet és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki tolmácsolta nekem Orbán Viktor miniszterelnök meghívását. Rákérdezett, mivel tudna Magyarország segíteni engem, pontosan mire lenne szükségem. Arra gondoltam, mi lenne, ha a magyar állampolgárságot kérném? Végül így tettem, és kérésemmel nyitott kapukat döngettem. Nagyon jólesett. 

– Miért pont ezt kérte?

– Több oka is van annak, hogy magyar állampolgár szerettem volna lenni. Életem során sokat voltam itt, úgy érzem, nagyon szeretnek a magyar emberek és én is nagyon megszerettem Magyarországot. Sokan ismernek, a legtöbb gondolatomat, írásomat lefordították magyarra. Gyakran és mindig örömmel jövök ide, mert úgy látom, az Európai Unióban szinte csak Magyarország áll ki következetesen a keresztény értékek mellett. Ez mindennapi kemény küzdelmet jelent az Európát lerombolni akaró erőkkel szemben. Egyetértek a magyar kormány céljaival és törekvésével, mindaz unióhoz való hozzáállásukkal, mind a bevándorláspolitikájukkal, tudok azonosulni ezzel a nehéz küzdelemmel. Végül van egy praktikus okom is, rengeteget utazom a világban, és egy uniós ország állampolgáraként ez sokkal könnyebb. 

– Úgy fogalmaz, az Európai Unióban szinte csak Magyarország áll ki következetesen a keresztény értékek mellett. Pontosan mit ért ez alatt?

– A magyarokban megvan a bátorság, hogy kiálljanak magukért és ellenálljanak az úgynevezett politikai korrektségnek, ellent mondjanak a közvéleménynek és azoknak, akik megakadályozzák, hogy az emberek szabadon beszéljenek. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy Magyarország alaptörvényébe foglalta keresztény gyökereit. 

– Az európai kultúra egyik alapja a kereszténység, de mára ezt egyre többen kérdőjelezik meg, csökkent az egyház szerepe a társadalomban. Jó-e ez így? Hol van ma a kereszténység, az egyház helye Európában? 

– A kontinens láthatóan krízishelyzetben van, de válsága egyben az országok és a kereszténység válsága is. Sokszínűségét, erejét a nemzetek adták, és a keresztény kultúra a közös gyökere, az erő, ami összetartja. Az egyház azonban nem nyit a világra, mert be van zárkózva a saját burkába, így pedig a világot sem érdekli az egyház.

Európa és a különböző társadalmak új, nehéz kérdésekkel szembesülnek, az egyház azonban régi válaszokat ad az új kérdésekre, ami nem old meg semmit. Jézus is azt mondta: „senki sem tölt új bort a régi tömlőbe”. Éppen ez Európa szekularizációjának egyik oka: az egyház ugyanúgy próbál párbeszédet folytatni, mint eddig, és nem veszi észre, hogy lassanként eltűnik a süllyesztőben. Már a nyelvezete sem tud semmi újat nyújtani korunk emberének.

A keresztény egyháznak három szempontból is meg kell újulnia: teológiai, pasztorációs és lelki szempontból is. Ugyanezt fogalmaztam meg XVI. Benedek pápának írt levelemben 2007-ben, de úgy tűnik, hogy a reformok, amelyeket sürgettem, nem indultak el. A kereszténység megújíthatja Európát, de először magának kell megújulnia. 

– Magyarország az erős nemzetállamok szövetsége által alkotott Európában hisz. Ez ellentétes egyes nyugati államok globalizációs törekvéseivel. Mit gondol, melyik úton kellene elindulni? 

– Természetesen a nemzetállamok alkotta Európát kell választanunk, a globalizáció nem megoldás a problémákra, mivel az jelenlegi formájában az identitások feloldódását eredményezi. Európának meg kell őriznie nemzeti és keresztény mivoltát, nem szabad a kontinensből egy központi hatalom által vezetett nagy homogén masszát, egy vegyes levest csinálni, mert úgy nem működik a párbeszéd. Az egyformaság nem egység. Európa lehet egységes, de csak akkor, ha te is és én is saját magunk vagyunk. Akkor lehet párbeszédet folytatni, ha van egyéniségünk, ha van identitásunk. Kevés olyan európai ország van, amelynek van bátorsága a globalizáció ellen fellépni és a nemzeti politikát képviselni. Magyarország az egyik.

– Egy másik Európát érintő válság, a bevándorlás kérdése, amellyel kapcsolatban egy korábbi interjúban azt mondta, nem szabad engedni az invázió jellegű menekültáradatnak, mert az a jövőre nézve a teljes destabilizációt jelentené. Beszélne erről bővebben?

– Kétféle bevándorló van: az igazi menekültek és a hamis menekültek, akik valójában nem szorulnak segítségre. Az igazi menekülteket természetesen tárt karokkal kell fogadnunk, de két feltétellel. Először is kell, hogy legyen kapacitásunk befogadni őket anélkül, hogy ez destabilizálná a társadalmunkat és nemzetünket, másodszor pedig kell, hogy ők is akarjanak integrálódni. Aki nem akar, azt fenékbe kell rúgni és kitenni az ajtón! 

– A magyar kormány hasonló álláspontot képvisel, amiért rendszeresen kritizálják. Ezen bírálatok közül talán a legfinomabb, hogy ez a politika ellentmond az olyan keresztény értékeknek, mint a befogadás, a rászorulók megsegítése. Mit gondol erről? 

– A vendégszeretetnek és a befogadásnak is megvannak a maga határai, és a tolerancia is véges. Befogadom a rászorulót, de csak addig, amíg nem sérti a családom érdekeit, mert azon a ponton becsukom az ajtót. Ugyanígy befogadjuk a menekülteket, de ha ez destabilizálja a nemzetünket, be kell csuknunk az ajtót. Bölcsességre van szükség ennek az egyensúlynak a megtalálásához. Még Ferenc pápa is – aki a menekültek megsegítését szorgalmazza – azt mondja, óvatosnak kell lennünk, és van egy határa a befogadásnak. Nem szabad az evangélium nevében veszélyeztetni a saját nemzetünket. Meg kell védenünk a családunkat, a kultúránkat, az identitásunkat, és csak azután nyithatjuk ki az ajtót. 

– Európa befogadóképessége véges. Miben látja a megoldást a menekültválságra? 

– Az Európán kívüli táborok kialakítása jó válasz lehet. A menekültek nagy része iszlám vallású. Hogy lehetne Európától elvárni, hogy befogadjon egy teljesen más kulturális gyökerekkel rendelkező embertömeget? Ott van Szaúd-Arábia, mely egy hatalmas, nem túl népes, de nagyon gazdag és a bevándorlókéval azonos kultúrával rendelkező ország, amely a kisujját sem mozdította, hogy elhelyezzen menekülteket annak ellenére, hogy más közel-keleti országokkal együtt rengeteg pénzzel és hatalmas területekkel rendelkezik ahhoz, hogy ezt biztosítani tudja.

– Ahogy említette, a bevándorlók legtöbbje muszlim, a különböző országokból érkező migránsok identitásának közös pontja a vallás. Egy nagyrészt iszlám vallású tömeg áll szemben a keresztény gyökereiben megingott, nem egységes Európával. Mi a legfontosabb, amit ebben a helyzetben meg kell tennünk?

– Valóban nincs egység Európában, de megpróbálják ennek a látszatát kelteni és elhallgattatni a „disszonáns” hangokat, amelyek nem egyeznek a „hivatalos európai állásponttal”, mivel az a globalizációt szorgalmazza. Ilyen eltérő hang Magyarország és Orbán Viktor véleménye is, ezért van megbélyegezve, és folyamatos támadásoknak kitéve. Botrány, ami zajlik! Európa vezető politikusai éppen eladják a saját nemzetüket, a saját kultúrájukat, a saját országukat. A jelenlegi globalizáció és bevándorlás támogatóinak nem érdeke, hogy a kontinens erős és egységes legyen. Viszont ha az ő elképzelésük teljesül, az iszlám elfoglalhatja Európát. Sok jel arra utal, hogy Euró­pa össze fog omlani, de senkinek nincs bátorsága őszintén, mélységében elemezni a helyzetet, holott erre hatalmas szükség lenne. Igent kell tehát mondanunk a nemzetek Európájára, és nemet Brüsszel Európájára!

– Mi lehet az egyház, a kereszténység szerepe ebben a helyzetben? Érdemes párbeszédre törekedni az iszlám vallásúakkal?

– Kialakítható lenne párbeszéd, de az nem lehet egyirányú, olyan nem létezik, hogy mindig a keresztények kössenek kompromisszumokat. Az iszlámmal való párbeszéd az elmúlt ötven évben teljes csőd volt, mivel ők egyértelműen nem tesznek semmilyen engedményt, míg a keresztény egyház sorra teszi ezeket, csak hogy ne bántsa meg vagy haragítsa magára a másik felet. A valódi párbeszédhez barátság és őszinteség szükséges. Itt csupán valamilyen színlelt barátság van, de őszinteség egyáltalán nincs az iszlám részéről. Európa és a keresztények nagy része nem is ismeri ezt a vallást, de baj az is, hogy sokszor nem is akarják meghallgatni azokat, akik viszont igen, mert benne élnek. Az iszlám egyik alapszabálya, hogy ha nem tudod másként legyőzni az ellenfeledet, téveszd meg. Európa láthatóan nem tud mit kezdeni ezzel a kétszínűséggel és nem veszi észre, hogy átverik. 

– Magyar állampolgárként mit üzen a magyaroknak?

– Őrizzétek meg a hiteteket! Óvjátok a lelketeket! Őrizzétek meg az identitásotokat! Kapaszkodjatok bele a történelmetekbe és a hagyományaitokba, tanuljatok a múltból! De tanuljatok a jelenből is, látva a jelen Európáját, amely most összeomlani látszik. Ragaszkodjatok mindig az elveitekhez, mert különben becsapjátok magatokat! Ne engedjetek az úgynevezett politikai korrektségnek! Ne féljetek kimondani az igazságot, gondoljatok arra, hogy Jézus is felemelte a hangját az uralkodó korszellem ellen! Ne féljetek!

Forrás:

http://magyarhirlap.hu