Az igazságot várjuk
Súlyos ügyekről is tárgyalt a Kárpát-medencei magyar református egyházak tanácskozó testületnek mintegy százhúsz tagja szerdán a Dunamelléki Református Egyházkerület székházában. A grémiumot az előző Generális Konvent házigazdája Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke köszöntötte.

„Erdély mind a tizenöt egyházmegyéje a legmagasabb szinten képviselteti magát a budapesti ülésen, ezzel is jelezni szeretnénk, fontos nekünk minden hely, ahol együtt lehetünk. Miért fontos?" – tette fel a kérdést, majd így folytatta: „mert vannak vissza nem térő alkalmak, tavaly éppen a Székely Mikó Kollégium dísztermében üléseztünk, és lehet, hogy ez a generáció már soha többé nem tud oda belépni úgy, mint egyházi tulajdonú épületbe. Pedig egy éve Sepsiszentgyörgyön együtt könyörögtünk az Úrhoz, hogy hallgasson meg minket. Nem az történt, amit szerettünk volna, de ez nem azt jelenti, hogy Isten elhagyott volna minket, mert az Úr tudja, hogy mikor minek kell megtörténnie – tette hozzá az erdélyi püspök. A Székely Mikó Kollégium ügyéről szólva arról beszélt az egyházvezető, hogy a reformátusok tulajdonában lévő kollégiumot hosszú pereskedés után ismét elvették az egyháztól. „A román bíróság eljárása az ötvenes évek koncepciós pereire emlékeztet, a hatóságok bármit megtesznek, amit eddig nem mertek, ez pedig tiszta politika" – tartja Kató Béla. „Ezek után bármire fel vagyunk készülve, de nem lehet minket megfélemlíteni, mert a továbbiakban is a helyünkön végezzük a szolgálatunkat. A strasbourgi bíróságtól az igazságot várjuk. A fellebbezésünket azért adtuk be, mert megsérült a tulajdonhoz és a tisztességes eljáráshoz való jogunk" – tette hozzá. Kató Béla szerint a román állam lépésére az egyetlen jó válasz az lehet, ha újabb iskolákat építenek, és próbálják ezeket benépesíteni.

A Kató Béla püspökkel készített interjút a Székely Mikó Kollégiumról itt hallhathatja meg.

Hadi állapotok
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke az ukrajnai helyzetről számolt be. Elmondta, hogy az állam új rendelete szerint a 18-60 éves férfiak kötelesek „magukra venni a hadi feladatokat", a magántulajdonban lévő autókat pedig bármikor kisajátíthatják katonai célokra. A Parókia portálnak adott interjúban azt is elárulta a püspök, hogy református lelkészek is kapnak katonai behívót Kárpátalján. Bár a médiában lekerült a mindennapi hírek éléről Kárpátalja ügye, ettől még naponta halnak meg férfiak a harcmezőn, a családok pedig férfiak, családfenntartók nélkül maradnak. Az árak emelkednek, miközben az egyébként is alacsony fizetések értéke csökken. A fűtés (nem tévedés) hétszáz százalékkal drágult az egy évvel ezelőttihez képest.
„Hogyan lehet ebben a helyzetben jó reménységgel lenni, a gyermekeink és unokáink felé? Az elmúlt év Isten gondviselő szeretetének megélését jelentette számunkra. Egyedül nem tudtunk volna megmaradni. (...) A düledező politikai rendszer nem tudható, hogy meddig marad meg, és kit temet majd maga alá" – fogalmazott.
Zán Fábián Sándor az ülésen részletesen felsorolta a kapott adományok listáját, és mindenkinek köszönetet mondott, aki gondolt rájuk és segített rajtuk. Több tízezer eurós pénzadományok is érkeztek az egyházkerületektől, valamint a fűtés átalakításában is hatalmas segítséget kaptak.

Egyek vagyunk
Az Amerikai Magyar Református Egyház köszöntését a tengerentúli egyháztest püspöke, Varga Ferenc adta át. Mint mondta: „egyek vagyunk gyökereinkben, hitünkben, nemzeti érzésünkben, odatartozásunkban, de mindenek fölött abban, hogy nem a magunkái, hanem a mi Urunk Jézus Krisztuséi vagyunk, aki minket az Ő vérén megváltott. Varga Ferenc püspök szólt az amerikai református egyháztestről is: az Egyesült Államokban három egyházmegyében folyik szolgálat, az ország keleti és középső részén, valamint a nyugati parton, összesen 38 gyülekezetben, és van két gyülekezet Kanadában is. Összesen húsz lelkész szolgál a magyar ajkú észak-amerikai gyülekezetekben, többen szórványokat is gondoznak. Fő feladatuk, hogy a nyelvet is többnyire elveszítő, másod- és harmadgenerációs emigránsok lelki életét táplálják, és a gyülekezeti tagokban ébresztgessék a magyar református öntudatot. A püspök szólt a magyar református ifjúsági táborokról is, melyek gyümölcseként számos megtérést tapasztaltak, és kifejezte szándékát arra, hogy egyházrészük megtartsa a kapcsolatot gyökereivel, beleértve a határon túli magyarságot is.

Ütőér és hajszálér
A Generális Konventen a házigazda, Bogárdi Szabó István püspök a Dunamelléki Református Egyházkerületet mutatta be a résztvevőknek. A zsinat lelkészi elnöke számadatokkal is szolgált, ami szerint Dunamelléken 208 anyaegyházközség, 39 társegyházközség és 62 missziói egyházközség található, utóbbiak között vannak újonnan alakuló gyülekezetek, és magukat önerőből fenntartani nem tudó, korábbi anyaegyházközségek is. A legtöbb református a főváros környékén él, hiszen a belső elvándorlás miatt az elmúlt ötven évben Magyarország lakosságának egyharmada lakóhelyet cserélt. Dunamelléken 561 lelkész szolgál, ám a nagy létszám ellenére vannak gyülekezetek, amelyeknek ma sincs saját lelkipásztora. A püspök elmondta, a demográfiai adatok tanúsága szerint a református lelkészek belátható idő belül „el fogják temetni a népegyházat", ugyanakkor már most 10-15 helyszínen lehetne új gyülekezet szervezésébe kezdeni a közép-magyarországi régióban. A dunamelléki egyházkerület jelenleg 16 gyülekezet plántálását támogatja. A panelmisszióról szólva azt mondta: a budapesti lakótelepeken nehéz volt helyet találni a templomok számára, hiszen a telepeket úgy építették meg, hogy ne legyen közösségi sáv. Bogárdi Szabó István beszélt az elnéptelenedő szórványokról is, melyekről úgy fogalmazott: azok olyanok, mint a hajszálerek, ugyanolyan szükség van rájuk az egyházszervezet egészségét és egységét tekintve, mint a főütőerekre.

Lelkészsegélyezési alap
A plenáris ülésen szó esett a közös pénzügyekről: a tavalyi és az idei költségvetésről és a segélyalapok működéséről is. „A korábbi évekhez képest a tagegyházak óriási befizetési fegyelmet mutatnak, hiszen az éves működési költségek több mint négyötöde beérkezett már a közös költségvetési alapba" – mondta értékelésében Bogárdi Szabó István. A Zsinat lelkészi elnöke szólt a lelkészsegélyezési alapról is, melyet a nyugdíjba vonuló kárpátaljai lelkészek megsegítésére hoztak létre, akik máig sem jogosultak állami nyugdíjra. Az egyházvezető buzdította a részegyházak képviselőit az ún. stólapénz töredékének önkéntes felajánlására, mert mint mondta: „olyan ügy ez, amelyben ha mi nem adunk, senki más nem ad. Azt Ige mondja: tegyünk jót mindenkivel, kiváltképp hitünk cselédeivel." (Galáciabeliekhez írt levél 6. fejezet, 10. vers)

Együtt
Ábrám Tibor, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi alelnöke a Kárpát-medencei részegyházak egységének elmúlt évéről számolt be. Beszédében emlékeztetett: az első Generális Konvent éppen tíz éve ülésezett először, akkor is épp a dunamelléki egyházkerület székházában. Mint mondta: míg az Alkotmányozó Zsinat pillanataiban sokak várakozását a „jövő" szócska tükrözte, öt év elteltével most az „együtt" gondolatköre kapott nagyobb hangsúlyt.
Ábrám Tibor szólt az egységes magyar református egyház Kárpát-medence szervezett rendezvényeiről – köztük a számos fiatalt vonzó ifjúsági találkozókról is –, valamint az intézményes nevelés, a szociális gondoskodás és a missziói együttgondolkodás alkalmairól. A Zsinat világi alelnöke példaértékűnek nevezte a közel 400 református középiskola és felsőoktatási intézmény együttműködését. A Kárpát-medencei református oktatásról szólva elmondta, hozzávetőlegesen 65 000 diák tanul 400 református intézményben óvodától egyetemig. A Kárpát-medencei Református Közoktatási Alap célja, hogy segítse a határon túli intézmények elindítását és működtetését. Az anyaország határain kívül jelenleg 84 oktatási intézmény működik. Az Alap összegyűjtéséhez több mint 110 református oktatási intézmény diákja csatlakozott, a tanulók különféle módokon 15 millió forintot meghaladó adományt gyűjtöttek, amelyet további 11 millió forinttal egészített ki a református egyház. Ábrám Tibor hozzátette: „minden gyülekezetnek van iskolája, vagy saját fenntartású, vagy a hozzá földrajzilag legközelebbi."

Segíts másokon és Isten is továbbsegít
A Generális Konvent plenáris ülése után a Kálvin téri református templomban tartottak ünnepi istentiszteletet, ahol Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét az Apostolok Cselekedetei 16. rész 9. verse alapján. Igehirdetésében a püspök arra emlékeztetett, hogyha nincs evangélium, ami Istenhez vezet, „akkor bármi jót tehetünk az egyházban, az csak kedves emberek aranyos klubja lesz." Szavai szerint a Generális Konvent titka a következő: „Gyere és segíts nekünk!". A püspök emlékeztetett: a Bibliában nem szerepel az, hogy „segíts magadon, és az Isten is megsegít", a keresztyén körökben elterjedt mondást úgy lehetne módosítani, hogy segíts másokon és akkor az Isten tovább segít ki a bajból" - fogalmazott a püspök.

Milyen jövő vár a magyar nemzetre?
Orbán Viktor miniszterelnök a Generális Konvent budapesti találkozója alkalmából, a Kálvin téri református templomban köszöntötte a résztvevőket.
A kormányfő azt mondta, hogy „veszedelmes, mindannyiunk erejét próbára tévő időket élünk és ennek az időszaknak még nem látjuk a végét. Bár Európa ma a népvándorlás hullámaival és a görög pénzügyi vitákkal van elfoglalva, Ukrajna keleti felén most is ropognak a fegyverek, Kárpátalján számtalan magyar család él máról holnapra, miközben közösségük férfijai még mindig attól tartanak, hogy harcolniuk kell egy olyan háborúban, amiben nem látják saját érdekeiket. Erdélyben a kommunizmus legsötétebb időszakát idézve indítottak hadjáratot a magyar reformátusok ellen.A számtalanszor feltett kérdéseink ma ismét súlyos értelmet nyernek: milyen jövő vár a magyar nemzetre a Kárpát-medencében? A válasz ugyanaz mint az elmúlt évszázadokban: megmaradni és megtartani. Megmaradni és megtartani olyan háborúk és válságok közepette, amelyeknek kirobbanásához vajmi kevés közünk van, és amelyek által semmit sem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk. Az a feladat méretett ki ránk, hogy megtaláljuk az utat, amely a magyarság megtartásához vezet a Kárpát-medencében. A magyar reformátusok ismerik ezt az utat, erről tanúskodik a történelem.

Trianon és a kommunizmus szét nem szakíthatja
A miniszterelnök felidézte: a 16. században a protestáns prédikátorok azzal a küldetéssel járták a török hódoltás alá vetett vidékek falvait, hogy megtartsák az ott élőket keresztyénnek és magyarnak. Így történhetett, hogy ami Mohácsnál katonailag és politikailag elveszett, azt kulturális és lelki értelemben visszahódította Genf, Sárospatak és Debrecen. Így történhetett továbbá, hogy 2009-ben - emlékezve arra a kötelességre, amellyel a mai és a jövőbeni magyar reformátusok nemzetük iránt tartoznak - a magyar református egyháznak a különböző országokba szaggatott részei közös alkotmányt fogadtak el. Amit Isten egybeszerkesztett, azt Trianon és a kommunizmus szét nem szakíthatja" - jelentette ki Orbán Viktor.
Azt mondta, hat évvel ezelőtt tehát "öt évszázad kötelékei és abroncsai nyertek megerősítést, amelyek segítségével a magyar reformátusok teljesítve történelmi hivatásukat ma is összefogják az erdélyi magyarságot a Dunántúlival, a Felvidékit a Dunamellékivel, a Tiszántúlit a Kárpátaljaival, a Tiszán innenit a Délvidékivel és a tengerentúlival. Ha szenved az egyik tag, akkor vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőség éri az egyiket, vele együtt örül valamennyi – tette hozzá.
"Magyarország felelős vezetői ma azt kérik Önöktől, hogy amint az elmúlt fél évezredben úgy a következő évtizedekben is segítsék a nemzetet. Álljunk ki közösen Kárpátaljáért, ahol szociális katasztrófa fenyeget és álljuk ki közösen Erdélyért" - szólított fel a kormányfő, aki köszönetet is mondott azért, hogy bajbajutott magyar családok ezreinek sikerült segíteni Kárpátalján.

"Legyünk és maradjuk is tovább egymás munka- és szolgatársai, hogy együttes erővel küzdhessünk a magyarság megmaradásért és megtartásért a Kárpát-medencében" - zárta gondolatait Orbán Viktor.

A Generális Konvent ülése csütörtökön kilenc órától folytatódik.

Fekete Zsuzsa, Jakus Ágnes
Fotó: Füle Tamás