A keresztény világ legszentebb zarándokhelyén, a Golgota fölé épített Szent Sír-bazilikában található az a sziklaüreg, amely a hagyomány szerint Jézus Krisztus sírhelye, valamint a feltámadás helyszíne volt. Az első templomot még a 4. század elején Constantinus császár emeltette a Szent Sír fölé. A történelem viszontagságainak többször kitett épületegyüttes központi része, a Jézus sírja fölé emelt síremlék egy friss felmérés szerint súlyos veszélyben van.

Súlyos veszélyben van Jézus síremléke

Az összeomlás veszélye fenyegeti a jeruzsálemi Szent Sír-templomban a Jézus sírhelyének tulajdonított sziklaüreg fölé emelt síremléket – adta hírül a National Geographic Society, partnere, az Athéni Műszaki Egyetem március 22-én közzétett tanulmányára hivatkozva. Az épületcsoport átfogó felújítását még a tavalyi évben kezdték el.

A frissen elvégzett statikai állapotfelmérés szerint a puha mészkőből álló alap megsüllyedése miatt a barlangsír felett álló épület szinte bármelyik pillanatban összeomolhat,ha azonnal nem kezdenek hozzá az alapok megerősítéséhez. A statikai állagjavító munka mintegy tíz hónapot vesz igénybe a tervek szerint, a helyreállítás becsült költsége 6,5 millió dollár.

A felújítás során gondoskodni kell a talajvíz elvezetéséről, ami folyamatosan erodálja az építmény porózus, karsztos mészkőalapját.

A helyreállítási munkával párhuzamosan alapos régészeti feltárást is végeznek a helyszínen, amelytől új archeológiai eredményeket remélnek a több mint másfélezer éves épület történetével kapcsolatosan.

A hagyomány szerint Helena császárné találta meg a szent helyet

A nyugati kereszténység körében Szent Sír, a keleti ortodox egyházban pedig Feltámadás templomaként emlegetett bazilika Krisztus egykori kereszthalálának helyszínén, a jeruzsálemi Golgota dombon áll. A hagyomány szerint Jézus kereszthalálának és feltámadásának helyszíne fölé emelt bazilika a jeruzsálemi katolikus érsek, illetve a görög-keleti pátriárka közös kegytemploma.

I. (Nagy) Constantinus császár anyja, Flavia Iulia Helena (Szent Ilona) császárné 326-ban a Szentföldre zarándokolt. A történelmi hagyomány szerint Jeruzsálemi tartózkodása idején, a helyi keresztény közösség tagjaival együtt a Golgotán egy sziklaüregben megtalálta Jézus Krisztus és a két lator keresztjének maradványait.

Sokáig töprengtek, hogyan lehetne megállapítani, hogy a három keresztmaradvány közül melyik lehetett a Megváltóé. A legenda szerint a jeruzsálemi püspök tanácsára egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő keresztény asszonyt vezettek a három relikviához.

Az asszony mind a három keresztet megérintette,és a Krisztus keresztjének bizonyult ereklyét megérintve azonnal meggyógyult. 

Helena a kereszt egyik szárát Rómába küldte, a másikat ezüstbe foglaltatva Jeruzsálemben hagyta.

Constantinus építtette az első bazilikát a sziklasír fölé

Constantinus császár még abban az évben elrendelte, hogy a szíriai Zénóbiusz tervei alapján egy minden addiginál díszesebb templomot emeljenek Jézus halotti barlangja fölé. A monumentális bazilikát 335-ben szentelték fel.

Az ezt követő években, évtizedekben újabb épületeket toldottak Constantinus bazilikájához, így a Szent Sír-templom olyan épületkomplexummá növekedett, amely a Szent Síron kívül a Golgotát, valamint a X-XIV. stációt is magában foglalja. A Jézus sírjának tartott sziklaüreg fölé emelt síremlék alkotja a bazilika szívét, az Anasztasziszt.

614-ben az Új Szászánida Perzsa Birodalom uralkodója,

II. Choszroesz elfoglalta Jeruzsálemet, és kifosztotta, illetve felgyújtatta a templomot, az ezüstkeretbe foglalt Szent Kereszt ereklyét pedig hadizsákmányként magával vitte Perzsiába. A súlyosan megrongálódott Szent Sír-templomot újjáépítették, majd miután 628-ban Hérákliosz császárnak sikerült visszaszereznie a Szent Keresztet, ünnepi díszmenetben eredeti helyére, Jeruzsálembe vitték vissza.

Az egyiptomi kalifa leromboltatta, Szaladin megkímélte

1009-ben Hakim, az egyiptomi fátimida kalifa arra utasította a ramlehi helytartót, hogy rombolja porig a bazilikát. A keresztes hadak 1099. július 15-én elfoglalták Jeruzsálemet.

Az ekkor létrejött latin, vagy jeruzsálemi királyság idején Constantinus egykori temploma helyén ismét felépítették a szentélyt.

A muszlim történelem egyik legnagyobb uralkodója, a kurd származású hadvezérből Egyiptom és Szíria szultánjává emelkedett Szaláh ad-Dín Júszuf ibn Ajjúb (közismert nevén Szaladin), az Ajjúbida birodalom megalapítója 1187. október 2-án visszafoglalta Jeruzsálemet.

A keresztesek által is lovagias ellenfélnek elismert

Szaladin elődeivel szemben megkímélte a jeruzsálemi keresztény kegyhelyeket, 

és lehetővé tette, hogy a hívők továbbra is látogathassák a szent helyeket, a Szent Sír-templomot pedig 40 ezer aranyért visszaadta a szír keresztény közösségnek.

I. Szelim szultán uralkodása alatt (1512-1520) a Szentföld és Jeruzsálem is az Oszmán Birodalom részévé vált. 1808-ban a Szent Sír-templom egy hatalmas tűzvészben szinte teljesen megsemmisült. A tűzvész után a Porta engedélyével Constantinus alapfalai mentén ismét újjáépítették a bazilikát.

1962-ben teljesen felújították, és a 12. századi állapotnak megfelelően állították helyre a Szent Sír-templomot.

A ciik szerzője :Elter Tamás