A protestantizmus előzményeit, kialakulásának körülményeit, egyháztörténeti jelentőségét, a magyar történelemben betöltött szerepét mutatja be molinókon a Soli Deo Gloria - A magyar reformáció öt évszázada című kiállítás, amely szerdán nyílt meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium aulájában.

A magyarság számára a reformáció nem csupán a megújulás, hanem a megmaradás lehetőségét is jelentette - mondta Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár a tárlat megnyitóján. Az államtitkár felidézte: a 16. század elején megindult török hódítás, az ország három részre szakadása véget vetett a Magyar Királyság regionális hatalmi helyzetének és egységének. A széttagolt országban az anyanyelvű vallásgyakorlás másfél évszázad alatt nemzetmegtartó erővé vált.

Íjgyártó István kiemelte: a kiállítással a minisztérium megemlékezik az Erdélyi Fejedelemség korát messze megelőző egyházpolitikájáról, amellyel a világon elsőként engedélyezte az evangélium korlátozás nélküli hirdetését, a szabad prédikátorválasztást, majd a lutheránus, a kálvinista és az unitárius mellett a római katolikus vallás szabad gyakorlását is. Az államtitkár szerint az emlékév jó alkalom a számvetésre: arra, hogy jobban megértsük, a reformáció miként változtatta meg az egyházat, erősítette a közösségeket, társadalmat és a nemzetet az elmúlt fél évezredben.

Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa elmondta: a reformáció átalakította Európát és benne Magyarországot, még ha „nem is tudatosítjuk, hogy mennyire meghatározza napi életünket, döntéseinket, gondolkodásunkat”. Hafenscher Károly szerint az emlékév utolsó hónapjaiban már érezhető annak hatása, hogy a reformáció „témává lett” a társadalomban, és az emberek felfigyelnek a vallási megújulás ma is releváns üzenetére.

A négynyelvű - magyar, angol, német és francia - kiállítást külképviseletek, illetve magyar kulturális intézetek mutatják majd be szerte a világon. A kiállítás molinókon mutatja be a protestantizmus előzményeit, kialakulásának körülményeit, egyháztörténeti jelentőségét, szerepét a magyar történelemben, az egyház és a társadalom megújulásában.

Bemutatja, hogy a Habsburg- és az Oszmán Birodalom közötti hatalmi harcok árnyékában, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelem uralkodásának idején miként válhatott az Erdélyi Fejedelemség a protestantizmus központjává. A tárlat megemlékezik az 1568-as tordai országgyűlésről, foglalkozik azzal, miként hatott a reformáció a történetírásra, a tudományos életre, a magyar nyelvre és irodalomra, illetve a zenére. Emellett bemutatja a magyar protestantizmus nagy alakjait, a nagy múltú kollégiumokat és azok néhány híres tanárát és diákját, vázolja a peregrináció jelentőségét.

A reformáció emlékévében szerte a világon és Magyarországon is arra emlékeznek, hogy Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő 95 tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét.