Az egyik agyagedény teteje, rajta a felirattal:

Mintegy 2000 évvel a halála után Szent Péternek tulajdonított csontokat találtak a római Santa Maria in Cappella-templomban folytatott felújítási munkálatok során. Egyelőre nem lehet tudni, az ereklyéket miért az 1090-ben felszentelt templomban helyezték el.

Az agyagedényekben tárolt maradványokra a macskaköves utcákkal teli, középkori Trastevere negyedben fekvő, ezeréves Santa Maria in Cappella-templomban találtak rá, amikor az egyik munkás felemelt egy, a templom 35 éve lezárt középkori oltára közelében fekvő márványlapot.

A munkás két római kori edényt fedezett fel, fedőlapjaikon feliratokkal, amelyek arra utalnak, hogy a tárolóeszközök nemcsak Szent Péter, hanem a korai kereszténység három másik egyházfője – Kornél, Kallixtusz and Félix –, valamint négy kora keresztény mártír maradványait is rejtették - olvasható a The Telegraph honlapján.

A munkás azonnal értesítette a templom diakónusát, Massimiliano Floridit. „Nem vagyok régész, de azonnal megértettem, hogy [az agyagedények] nagyon régiek. Nagyon megérintett, ahogy rájuk néztem” – nyilatkozta a Rai Uno olasz tévécsatornának Floridi.

Azt évszázadok óta tudni lehetett, hogy a relikviák létezhetnek, mivel egy, a templomban található kőfeliraton hivatkoznak rájuk. A szöveg szerint az ereklyéket egy Szűz Mária által viselt ruhadarab mellett őrzik, egészen eddig azonban nem sikerült a nyomukra bukkanni.

A maradványokat további vizsgálatok elvégzése végett átadták a Vatikánnak. Megfelelő elemzések nélkül ugyanis lehetetlen megmondani, valóban Szent Péter csontjairól lehet-e szó, ami annál is inkább érdekes kérdés, mert a Vatikán már őriz olyan maradványokat, amelyeket az első pápa csontjainak vélnek. „Az ezen csontok és a Vatikánban őrzött maradványok közötti DNS-összehasonlítás megadhatja a választ a kérdésre” – fejtette ki Floridi. A Vatikán egyik szóvívője szerint túl korai lenne még reagálni a felfedezésre.

Egyelőre nem lehet tudni, az ereklyéket miért az 1090-ben felszentelt Santa Maria in Cappella-templomban helyezték el. Egy elmélet II. Orbán pápa a nyugati egyházszakadás időszakában szállíttathatta át a maradványokat a mai Vatikán területéről.

A pápaként széles körben elismert II. Orbánnak a IV. Henrik német-római császár által támogatott III. Kelemen ellenpápa személyében akadt kihívója. A Trastevere negyedben található templom szorosan kötődött II. Orbánhoz, és könnyen elképzelhető, hogy az egyházfő az épületet biztonságos helynek tekintette a csontok elhelyezésére.

A hagyomány szerint Szent Pétert fejjel lefelé feszítették keresztre – az első pápa Nero császár keresztélyüldözéseinek egyik áldozata volt. Maradványait egy, a Vatikán-dombon található sírban helyezték el. Itt építtetett Nagy Konstantin egy templomot, amelynek helyén a 16. században kezdték építeni a ma ismert Szent Péter-bazilikát. 

Az épület alatt a második világháború után megkezdett ásatások során a régészek felfedeztek egy Péter tiszteletére emelt síremléket egy koporsóval, amelyen a görög „Petros eni”, vagyis „Itt van Péter” felirat volt olvasható. A maradványokat az 1960-as években igazságügyi orvoszakértői vizsgálatnak vetették alá, amelynek eredményeként kiderült, hogy a csontok egy, a Kr. u. 1. században élt, hatvanas évei elején járó férfihez tartoztak. Ez elegendő bizonyítékot jelentett VI. Pál számára, hogy 1968-ban Szent Péter csontjainak nyilvánítsa a maradványokat.

Ferenc pápa egy 2013-as mise során a nyilvánosság előtt is leleplezte az ereklyét, újra életet lehelve ezzel a csontokról folytatott vitába: vajon valóban az első egyházfő – felfedezésük óta először kiállított – csontjait rejti-e a bronzvitrinbe zárt láda? Az újonnan megtalált maradványok révén a vita ismét fellángolhat./MTI/