Igari Léna, a Hetek újságírója, a Svédország és Oroszország közötti viszonyról :
Májusban a svéd kormány háborús brosúrákat fog kiküldeni állampolgárai számára, „Ha jön a háború” címmel. Az ország egy külső fenyegetéssel szemben készül. A szakértő szerint a svédek félelme nem teljesen alaptalan. Már egy ideje növekszik a készülődés, a kormány megnövelte a hadászati költségvetést és 2018-tól újra bevezette a hadkötelezettséget a fiatalok körében.
Svédország az EU tagja, de nem tagja a NATO-nak. A Krím félsziget annektálása óta viszont elkezdtek közeledni a szervezethez. A NATO -val való kapcsolatukban sokan követelik a referendum megtartását, mivel az a semleges státusz feladását jelenti.
Az Oroszország által gerjesztett konfliktushelyzetek hozzájárultak az óvintézkedések bevezetéséhez. Nem a svédekkel szembeni ellenséges viszonyokról van itt szó, hanem például az Ukrán helyzet, Krím félsziget annexiója, a folyamatban lévő háborús konfliktus a Donyeck-medencében és a Szíriai beavatkozás, amelyekben az oroszok aktívan rész vesznek.
Emellett, ezekben a térségekben olyan hibrid háborút folytatnak, amely nemcsak harci cselekményekre korlátozódnak, hanem információs hadviselésre és infrastruktúra elleni támadásra is.
A Skandináv ország által kiadott brosúrák nem kifejezett csak harci cselekményekre utalnak, hanem az említett hibrid háborús esetekre is. Svédország információs társadalom, így egy esetleges hacker-támadás esetén a teljes infrastruktúra összeomlana. Oroszországi hackerek sok ilyen irányú tevékenységet fejtettek ki több országgal kapcsolatban is.
Azt nem lehet megmondani, hogy az északi ország fél vagy óvatos. Az Oroszok és a Svédek közötti háborúnak történelmi hagyománya van, a legismertebb, a svédek riogatására máig büszkén felemlegetett orosz győzelem Nagy Péter idején történt – mesélte a szakértő.
Kapcsolódó hírek:
Németh Sándor: A karanténban lévő leprás meggyógyítása
FRISS HIREK
FRISS HIREK
FRISS HIREK