Az 1517-es esztendő alapvető változásokat hozott Európa szellemi életében. Luther Márton tanai új korszakot nyitottak a hitéletben, a gondolkodásban, a szellemi világban, a művészetekben, a könyvnyomtatásban, a tudományban, az oktatásban és a kultúrában egyaránt.

A reformáció hitelveinek és értékeinek hazai megismertetésében kimagasló szerepük volt a nyugat - európai egyetemeken tanuló magyar diákoknak. Az egyetemjárás, a peregrináció révén közvetlen kapcsolatba kerültek a nyugati világ szellemóriásaival, akiknek hatása az élet minden területén érvényesült. Jéna, Göttingen, Tübingen, Amszterdam, Leiden, Utrecht, Heidelberg egyetemein számos magyar diák tanulhatott.

A Magyar Földrajzi Múzeum kiállításain bemutatott tudósok és utazók - így az őshazakutató Kőrösi Csoma Sándor, a mineralógus Benkő Ferenc, az Afrika - kutató Teleki Sámuel, a zoológus Fenichel Sámuel és Bíró Lajos, az Adria - kutató tengerbiológus Leidenfrost Gyula, a barlang és karsztkutató Jakucs László, a homokkutatás tudósa Borsy Zoltán - református tanintézetekben kapott életre szóló szellemi - lelki útravalót.

A múzeumkertben magasodik Antal Károly Munkácsy – díjas szobrászművész Kőrösi Csoma Sándort ábrázoló szobra melynek költségeihez 1941-ben áldozatkész református gyülekezetek tagjai is hozzájárultak. Érden a Magyar Földrajzi Múzeumban készült A Himalája magyar remetéje című életrajzi monográfia, mely Kőrösi Csoma Sándor tevékenységének állít emléket.

A református tanintézetekben oktató professzorok koruk legkiválóbb személyiségei voltak. Fontos kötelességünk tisztelegni emléküknek. E gondolat jegyében rendeztük meg 2014. szeptember 25-én „A természeti dolgoknak esmérete” című, a református prédikátor,  Katona Mihály emlékének tisztelgő tudományos konferenciánkat, melyen számos kolléga adott képet a polihisztor tudós földrajzi munkásságáról.

A református egyházhoz kötődik Molnár Mária diakonissza misszionárius, a trópusi Admiralitás - szigetvilágban végzett hittérítő munkája, melynek távoli helyszíneit, Manus és Pitilu szigeteit a múzeumalapító Balázs Dénes kereste fel és örökítette meg Pápua Új - Guinea című könyvében. Pápa, Sárospatak, Debrecen, Marosvásárhely, Nagyenyed főiskoláinak könyv és térképritkaságai, muzeális földgömbjei összekötő kapcsot jelentenek hazánk és Nyugat - Európa között.

A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából fontosnak tartjuk, hogy a geográfia nézőpontjából felvillantsunk olyan értékeket, melyek nemzetközi tekintetben is fontosak és máig ható módon gyarapítják szellemi kincseinket.

 Dr. Kubassek János

a Magyar Földrajzi Múzeum

                                                                                                       igazgatója

A kiállítás megnyitója október 3-án, 18:00-kor lesz a Magyar Földrajzi Múzeum tetőtéri kiállítótermében, ahova a szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt!

Köszöntőt mond: T. Mészáros András Érd Megyei Jogú Város polgármestere.

A kiállítást megnyitja: vitéz Erdélyi Takács István református lelkész: A reformáció fél évezrede

Dr. Szögi László professzor, Egyetemi Könyvtár nyugalmazott igazgatója előadása: A peregrináció jelentősége és hatása Magyarországra és Európára.

Dr. Kubassek János geográfus, tudománytörténész, igazgató (Magyar Földrajzi Múzeum, Érd) vetítettképes előadása: Molnár Mária emlékezete - református diakonissza a pápuák földjén. 

A rendezvényt követően:

Az egykori Kecskeméti Filmstúdió Egy vándordiák naplója című kisfilmjét is megtekinthetik az érdeklődők.

A kiállítás tablóinak szövegét írta: Fekete Ágnes református lelkész.

Grafika: Lente István.

A kiállításhoz hozzájárult a Debreceni Református Kollégium és Könyvtár.