Amikor a tanítványok közelébe értek, nagy sokaságot láttak körülöttük, írástudókat is, akik vitatkoztak velük. Amint meglátták Jézust, az egész sokaság nyomban megdöbbent, és eléje futva köszöntötte őt. Ő pedig megkérdezte tőlük:

"Miről vitatkoztok velük?" A sokaságból így felelt neki valaki:

"Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma lélek van; és amikor ez megragadja, úgy leteperi őt, hogy tajtékzik, fogát csikorgatja, és megmerevedik. Szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták."

Jézus így válaszolt nekik:

"Ó, hitetlen nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok őt elém!" Odavitték hozzá, és amikor meglátta őt a lélek, azonnal megrázta a fiút, úgyhogy az a földre esve fetrengett és tajtékzott. Jézus megkérdezte a fiú apjától:

"Mennyi ideje, hogy ő így van?" Mire ő ezt válaszolta: "Gyermekkora óta. Sokszor vetette tűzbe is, meg vízbe is, hogy elpusztítsa, de ha valamit lehet tenned, szánj meg minket, és segíts rajtunk!" Jézus ezt mondta neki:

"Ha lehet valamit tennem? - Minden lehetséges annak, aki hisz." Erre azonnal felkiáltott a gyermek apja, és így szólt: "Hiszek, segíts a hitetlenségemen!" Amikor meglátta Jézus, hogy összefut a sokaság, ráparancsolt a tisztátalan lélekre ezt mondva neki:

"Te néma és süket lélek, megparancsolom neked: menj ki belőle, és ne menj bele többé!" Erre az felkiáltott, erősen megrázta őt, és kiment belőle. A gyermek olyan lett, mint a halott, úgyhogy sokan azt mondták: vége van.

Jézus azonban kezét megragadva magához térítette, és az felkelt. Amikor azután Jézus bement egy házba, tanítványai megkérdezték tőle maguk között: "Mi miért nem tudtuk kiűzni?" Ő pedig ezt mondta nekik: "Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csak imádsággal."

Mk 9,14-29.

KÉTELYEK

Erre azonnal felkiáltott a gyermek apja, és így szólt:

"Hiszek, segíts a hitetlenségemen!" (Mk 9,24)

A Bibliában Mózestől Tamásig sok ember átélte a kételkedés pillanatait. A mai igénk egy apáról szól, aki gyógyulás reményében Jézushoz hozta fiát. Mikor Jézus arról beszélt, hogy minden lehetséges annak, aki hisz, az apa azonnal így felelt: "Hiszek, segíts a hitetlenségemen!" Természetesen megértem a belső harcot, ami az apát arra késztette, hogy bevallja hitetlenségét, de egyúttal segítséget is kér. 

Fiatal koromban én is küzdelmeket éltem át hitemben és Istennel való kapcsolatomban. Ez időben sokszor nehézségek között és feszültségekkel teli helyzetekben találtam magam. Kétségeim miatt nem tudtam biztosan, hogy Isten hajlandó lesz-e segíteni rajtam. Mindezek ellenére tovább imádkoztam.

Emlékszem, egyszer így kezdtem imámat: "Nem hiszem, hogy valaha is túl tudok lépni a kételyeimen Uram, de mindezek ellenére jövök hozzád." Minden egyes alkalommal, mikor így imádkoztam, megkaptam a kitartás erejét imáim folytatására. 

A kétely nem bűn. Valójában az őszinte kételkedés kiindulópont lehet egy mélyebb hit felé. A kételkedés ellenszere az imádság és a bizalom. Rájöttem, hogy kételyeim között Isten mindig ott van. Nekünk csak meg kell tennünk az első imádságos lépést, hogy békességre leljünk Isten jelenlétében.

Imádság: Drága Istenünk, kétségeink és hitetlenségünk között is segíts, hogy ne adjuk fel! Ámen.

Kételyeink ellenére Isten kiválaszt a szolgálatra. 

Gale A. Richards (Iowa, USA)