Erdélyi keresztények: Kisgyörgy Zoltán : PÜNKÖSDI MEGÁLLÓ

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 755 fő
  • Képek - 9789 db
  • Videók - 3582 db
  • Blogbejegyzések - 9406 db
  • Fórumtémák - 45 db
  • Linkek - 40 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 755 fő
  • Képek - 9789 db
  • Videók - 3582 db
  • Blogbejegyzések - 9406 db
  • Fórumtémák - 45 db
  • Linkek - 40 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 755 fő
  • Képek - 9789 db
  • Videók - 3582 db
  • Blogbejegyzések - 9406 db
  • Fórumtémák - 45 db
  • Linkek - 40 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 755 fő
  • Képek - 9789 db
  • Videók - 3582 db
  • Blogbejegyzések - 9406 db
  • Fórumtémák - 45 db
  • Linkek - 40 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

A nyári teendők előtt jólesik megállni, és ünnepelve gyűjteni erőt a munkához. Pünkösd az új élet, a viruló természet köszöntése is a mindennapi ember számára. Lehet imádkozni a bő termésért, a Fennvaló áldásáért. Erre is szolgált régen a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap.

 

Templomainkban soha nem történt meg, hogy évről évre meg ne emlékeztek volna e sátoros ünnepünkről. A diktatúra tiltó ereje nem ért el az oltárokig, a szószékekig, az úrvacsorai asztalokig.

 

A pünkösdi bazsarózsa piros sziromlevele az ősi vallás templomaiban a Szentlélek jelképeként jelentkezett, akárcsak az oltárokon a fehér galamb. A pünkösd az öröm, a keresztény egyház megalakulásának ünnepét jelentette. Régebb számos vigadozó népszokás fűződött hozzá, de ezek, sajnos, lassan kihalnak. Üzenetet hordoz piros pünkösd napja, az ember és a természet szeretetének üzenetét.

 

Pünkösd napjára minden felébred.

 

Fehérlik a labdarózsa, s több mint hatvan éve örömmel látom, hogy kihajt-kinyílik pünkösdre az a vérpiros bazsarózsa, amelynek virulását gyerekkorom óta minden évben várom. Hogy a mi megyénkben is több helyen most sárguló zergeboglárt a népi nyelv pünkösdi rózsának nevezi, kimondottan csak arra utal, hogy ez az egyébként védett növény pünkösd táján nyílik.

 

Élő hagyományok


Mifelénk arra nem emlékeztek az általunk megkérdezettek, hogy Háromszéken, Erdő­vidéken valaha is szokás lett volna a pünkösdi királyozás, a törökbasázás, de él még a piros virágokkal ékített templomok és oltárok gyönyöre, él a hagyomány, hogy ez a bérmálás, sőt, némely protestáns templomokban a konfirmáció ünnepe is.

A háromszéki szójárásból még nem veszett ki a lejár, mint a pünkösdi királyság mondás, de nem tudunk arról, hogy valahol mifelénk is felújították volna ezt a szép régi pünkösdi szokást, amit a mai fiatal csak néprajzi leírásokból vagy – jobb esetben – az Egy magyar nábob című Jókai-regényből ismerhet.

 

A királynézást a Gagy vize menti református székely faluban, Siklódon felújították, s ebben az évben királynéznak az iskolás gyermekek a Brassó megyei unitárius Datkon is. Az elmúlt évtizedekben pünkösd egyre ékesebb koronájává fejlődött a csíksomlyói búcsú, a sokezres tömegeket megmozgató zarándoklat és a pünkösdi vonat, az egyre nagyobb horderejű, a magyar egybetartozás ökumenikussá változott ünnepi eseménye.

– Nézd, édes testvérem – szólított meg egy anyaországi idős ember –, én minden magyarországi kegyhelyre-búcsúra elmegyek, a csíksomlyóira már hónapokkal ezelőtt gyűjtögettem nyugdíjamból a pénzt! Idén a pünkösdi vonattal utazom!

– Lett-e eső otthon? – kérdezte mobiltelefonon gyermekeit egy apa a hazafelé tartó Budapest–Kézdivásárhely autóbuszjáraton. Merthogy pünkösd áldása a májusi eső – emlékeztette az otthoniakat.

– Az ócsubusszal jövünk, ez a szegények járata. Egy jegy árával pünkösdre ketten jövünk haza anyátokkal a nehéz mezei munkáról.

Áldja meg az Isten, aki ezt a buszt, a szegények buszát elindította!

 

Sok száz éves harangzúgás

Pünkösd a keresztény egyház születésének ünnepe is, a húsvét szombatját követő 50. nap pünkösdvasárnap – ebből ered a neve, a görög pentecostes szóból.

 

Azért az egyháznak a születését ünnepeljük – olvassuk a szakrális témájú irodalomban –, mert Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok együtt maradtak és együtt ülték meg a zsidó pünkösdöt, és ekkor a Szentlélek tüzes nyelvek formájában jelent meg, s az apostolok különböző nyelveken szólaltak meg az igét hirdetve. Mindez pedig pontosan le van írva az Apostolok cselekedeteinek könyvében.

Pünkösd ünnepe a számára kijáró tiszteletnek örvendhet a világirodalomban, a lírában is.

 

Amagyar líra gazdag pünkösdi versajánlatokban. József Attila Pünkösd előtt, Ady Endre Szent Lélek karavánja, Reviczky Gyula Pünkösd ünnepére, Arany János Az ünneprontók, Illyés Gyula Pünkösdi ének, Reményik Sándor pedig Pünkösdi királyok címmel írt szebbnél szebb sorokat erről az ünnepről. Balassi Bálint verse egyike a legrégebbieknek. Illyés Gyula pünkösdi versét a Nagy­váradon született írónak, a Nyugatot szerkesztő Osvát Ernőnek (1877–1929) ajánlja. Íme kezdő szakasza: Hajlongva, szaporán szivattyúzza a hű / földből a kankalin, ládd! a szomjazott reményt – / Ó, pünkösdi ünnep, földből mennybeszálló! – mint friss vizű kútra / hajlok e virágra, kortyolnám vigaszát...

 

Háromszék egyik nagyobb méretű római katolikus istenháza a Perkő-hegy lábánál fekvő kézdiszentléleki műemlék templom. Titulusát, a szentlélek eljövetelének ábrázolását ismeretlen szerző által készített, feltételezetten késő reneszánsz és kora barokk főoltárképe örökíti meg.

 

Tekintettel arra, hogy a csíksomlyói zarándoklatot pünkösd szombatján tartják, ahol a felső-háromszéki katolikus falvak s így Kézdiszentlélek zászlóalja is jelen van, a templom búcsúját hagyományosan pünkösd vasárnapján, a Szentlélek eljövetelének napján ünneplik, mely ebben az évben május 27-re esik. Ez az egyetlen olyan templom Kovászna megye területén, amelynek védőszentje a Szentlélek.

 

– Valóban – igazolta t. Csibi József kézdiszentléleki plébános. – Mi egy autó­busszal, híveimmel pünkösd szombatján a csíksomlyói búcsún leszünk, de itthon már folynak az előkészületek a vasárnapi templombúcsúra. 12 órakor kezdődik. Ter­mé­szetesen, itt lesz a környék papsága, a szentbeszédre t. Timár Zoltán karatna-valáli plébánost kértem fel.

 

Csíksomlyó, a pünkösdszombati, Kárpát-medenceivé terebélyesedett zarándoklat árnyékában kevesebb szó szokott esni a kézdiszentléleki templom búcsújáról. Súlya volt a legrégebbi időkben, a templom védőszentje bekerült a tisztes történelmi múlttal rendelkező szentföldi település nevébe is.

 

Ünnepi előzetesünk a legjobb alkalom arra, hogy olvasóink bepillanthassanak a Perkő lábánál fekvő templomvár és építészeti stílusát tekintve egyedi, XVIII. századi védőkerítés történetének egy-egy olyan részletébe, amely miatt évtizedekre elnyúló viták támadtak.

 

Az eddig megjelent tanulmányok alapján mára nagyjából lezárult a művészet- és ipartörténeti kutatások és megállapítások korszaka, s így minket leginkább a főoltár képe érdekel, hiszen ehhez kötődik a templombúcsúk sok száz éves története. Egy 1731-ből származó vizitációs jegyzőkönyvben azt olvashatjuk, hogy a főoltár "a SzentLélek Úr Isten tisztességire építtetett és consecráltatott".

 

Kovács András kolozsvári egyetemi tanár tanulmányából tudjuk, hogy a késő gótikus templomot a XVII. század végén új bútorzattal látták el. 1686-ra utal a szentlélek eljövetelét ábrázoló főoltárkép kronosztichonja is. (A kronosztichon verses formájú felirat, amelynek kiemelt betűit római számokként kell értelmezni.) Elkészítése Szebelébi Bertalan helybeli plébános, kézdi főesperes és Kálnoky Sámuel gróf áldozatkészségét jelzi. A főoltárkép fölött a Kálnoky család címerét láthatjuk.

Kovács András szerint ez – eltekintve későbbi színezésétől – "a 17. századi stíluskörnyezetre jellemző, amelyben az alakok csoportosítása és élénk, kissé naiv gesztusaik jelzik csak az érzékletesebb, mozgalmasabb barokk kompozícióra utaló törekvést".

 

A kézdiszentléleki templomvárral kapcsolatosan még két kérdés maradt hosszú ideig nyitott: a műemlék templom egyik támpillérén álló, kőbe faragott ökörfej jelentése és az alacsony védőfal (kerítés) Erdély-szerte egyedi formája.

 

A régebbi kutatók az ökörfejben Alexandru cel Bun moldvai vajda címerét látták, merthogy a hagyomány szerint a templomot alapító Apor Kata a vajda felesége lett volna. "A hagyomány azonban félreértésen alapul – írja Tüdős S. Kinga a templomvárról szóló egyik tanulmányában –, amelyet épp a címernek vélt ökörfő alapján azóta már tisztáztak.

Az ugyanis nem Moldva címere, hanem a négy evangelista közül Szent Lukács jelképe." Arra is fény derült, hogy Apor Kata csíkszentmihályi Sándor Ist­vánnal kötött házasságot, a fejedelemnek pedig ilyen nevű felesége soha nem volt.

 

Mert jöttek a kurucok?

A cintermet körülölelő kerítés a kutatók szerint a XVIII. század elején készült, 1731-ben még épülőfélben volt.

A szerző megkísérli elmondani, hogy "a kuruc szabadságharc viszontagságaiban sokat szenvedett közösség határozhatta el a védőfal megépítését", amelyhez nem kis köze lehetett a Kálnoky családnak.

A tört vonalú védőfalra Kovács András professzor régebbi olasz építészek rajzaiban talált példát, az azonban szerinte talány, hogy az egykori védőfalat építtető székely közösségből ki lehetett az, aki közvetetten az említett rajzok hatására választotta a végül is megépített formát, ami azonban már akkor szinte alkalmatlan volt a kor harcászati technikájával szemben.

 

Naptári, de vallásünnepi szem­pontból is közel áll a Szent­lélek eljövetelének napjához, pünkösdhöz Szentháromság vasárnapja, mely ebben az évben június 3-ra esik.

A megyénk területén levő két főesperesi kerületben két ilyen, igen értékes és gazdag történelmi múlttal bíró templom, a kézdivásárhelyi kantai nagytemplom és a sepsikőröspataki freskós római katolikus műemlék templom védőszentje a Szentháromság, melynek nyilván szerves része a Szentlélek. Mind a két településen e napon fogják tartani a templombúcsút. 12 órakor megszólalnak a két templom műkincs értékű, régi harangjai: a sepsikőröspatakit 1512-ben öntötték Brassóban, a kézdivásárhely-kantai nagyharang 1771-ben Eger­ben készült, és 1875-ben megújult.

 

Utóbbin olvastuk a felső-háromszéki Szent­föld legszebben hangzó harangfogadalmát, melyet tisztelendő Márkus András sepsiszentgyörgyi plébános latinból fordított anyanyelvünkre: A resteket bátorítom, / a vérengzőket szelídítem, / a szeleket megnyugtatom. / Vasárnapra kongatok, / menny­köveket porlasztok!

 

Történelmi magyar protestáns egyházainkban kivétel nélkül mindenütt ünneplik pünkösdöt.

 

A legtöbb templomban a pünkösdvasárnapi rendes délelőtti istentiszteleten hangzanak el az ünnepi prédikációk, szószéki szolgálatok, melyeket úrvacsoraosztás követ.

Az unitáriusok pünkösdkor a lélek diadalát és a keresztény egyház megalakulását ünneplik.

Szerző: Kisgyörgy Zoltán

network.hu

 

network.hu

 

Címkék: cikk

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa 1 órája új képet töltött fel:

Pecznyik_pal_kegyelembol_ingyen_2038091_4444_s

Miclausné Király Erzsébet 5 órája új képet töltött fel:

Mark_cahill_barati_szamonkeres_2038070_7578_s

Miclausné Király Erzsébet írta 6 órája a(z) Ima fórumtémában:

Mennyei Édes Atyánk! Mint már olyan sok alkalommal,...

Miclausné Király Erzsébet írta 6 órája a(z) ISTEN ÍGÉRETEI fórumtémában:

Egy pillantás az Úrtól "Az Úr ekkor odafordult hozzá, és...

Miclausné Király Erzsébet írta 6 órája a(z) MAIIGE FIATALOKNAK fórumtémában:

Kezdd el most! „Az értelmes ember előtt ott van a ...

Miclausné Király Erzsébet 6 órája új blogbejegyzést írt: Festmény a raktárban

Miclausné Király Erzsébet írta 7 órája a(z) Versben szólok Hozzád... fórumtémában:

Ady Endre: KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu