Hat évvel és nyolc nappal azután, hogy Santa Cruzban letartóztatták, magyar idő szerint péntek kora este a Baptista Szeretetszolgálat csapata – a Külgazdasági és Külügyminisztérium technikai segítségével – kimenekítette Tóásó Elődöt és a horvát-bolív állampolgár Mario Tadicot Bolíviából.

Az akcióra a 4650 méter tengerszint feletti magasságon lévő chungarái közúti határátkelőhelyen került sor, miután a La Paz-i kormány több mint két hónappal a szabadlábra kerülésük után sem adta vissza a magyar férfi útlevelét, és a vádalku kapcsán megkötött egyezség több pontját sem tartotta be.

Az úgynevezett terroristaper vádlottai öt év tíz hónap raboskodás után, vádalkuval szabadultak március első napjaiban, de az országot nem hagyhatták el.

Az ítélet szerint bűnösek fegyveres felkelésben való részvételben, ám ez a fegyveres felkelés nem valósult meg.

Az ország kormányával február közepén megkötött egyezségben az szerepelt, hogy 30-90 napig a függőben lévő jogi eljárásokat rendezik, de a kabinet nem törekedett az egyezségre – az utóbbi három hétben nem értek rá tárgyalni.

A magyar férfi nem érezte az életét biztonságban Bolíviában, ezért került sor az akcióra.

Menekült az ezredes is

A két férfi kimenekítése amiatt is különösen sürgőssé vált, hogy a napokban Spanyolországba szökött és politikai menedékjogot kért Germán Cardona ezredes, a bolíviai hadsereg tisztje, aki nyilatkozatában azt állította: az úgynevezett terroristaper döntő bizonyítékaiként szereplő fegyvereket a hadsereg raktárából kérte kölcsön a kormány, és korábban egy drogcsempész bandától foglalták le.

A vádalkuval öt év tíz hónap után szabadult Tóásó és Tadic arra számít, hogy az új információk alapján az ellenzék kérni fogja az ítéletük megsemmisítését, ugyanis őket fegyveres felkelésben való bűnrészesség miatt ítélték el, de most megdőlni látszik a fegyveres felkelés legfőbb bizonyítéka.

Mint ismeretes, 2009 áprilisában a bolíviai Santa Cruzban kommandósok rajtaütöttek egy feltételezett terroristasejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült, és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette Rózsa Flores Eduardo, Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer.

A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, Tóásót és Tadicot, akik az ügy további 37 vádlottjával együtt egy többéves, még ma is zajló, számtalan törvényt áthágó jogi eljárás főszereplői lettek. A magyar férfit ért emberjogi sérelmek miatt több nemzetközi fórumon elmarasztalták a latin-amerikai országot.

Tóásó Előd várhatóan hétfő kora délután érkezik Magyarországra.

2015. április 27., hétfő 18:10: Tóásó: Igyekszem továbblépni

Könnyeivel küszködve tartott sajtótájékoztatót Tóásó Előd, miután hat év fogság után hazatért Bolíviából. A férfit édesapja és a kimenekítését megszervező Baptista Szeretetszolgálat vezetője fogadta a ferihegyi repülőtéren.

A férfi koncepciósnak nevezte a latin-amerikai országban ellene indított büntetőeljárást. Álláspontja szerint jogtalanul tartották őrizetben, a kártérítésről már tárgyalt a bolíviai kormánnyal.

Hatévnyi raboskodás után tért haza az egyik nemzetközi légitársaság menetrend szerinti járatával Tóásó Előd Bolíviából. A kettős állampolgárságú erdélyi férfiért rendőrök mentek fel a gépre, majd a Liszt Ferenc repülőtér egyik konferenciatermébe vezették, ahol édesapjával találkozhatott. 

Tóásó Elődöt és a vele együtt kimenekített horvát Mario Tadicot február 20-án öt év tíz hónap szabadságvesztésre ítélte a bolíviai bíróság fegyveres felkelésben való részvételért. Büntetésüket előzetes letartóztatásban leülték, így elhagyhatták a börtönt. 

Hiába kötöttek vádalkut, útleveleiket nem kapták vissza a bolíviai hatóságoktól. A könnyeivel küszködő Tóásó Előd köszönetet mondott a Baptista Szeretetszolgálatnak és a Külügyminisztériumnak azért, hogy segítették a hazatérését. 

„Ez egy kicsit hosszú, fárasztó út volt, de végre megérkeztem.” Tóásó Előd hangsúlyozta: legálisan hagyta el Dél-Amerikát, de mindvégig titokban tartották hazatérését. Még felesége, aki Evo Morales egyik legnagyobb politikai ellenfelének lánya, sem tudott róla. A férfi a Hír TV kérdésére visszautasította, hogy terrorizmus szándékával ment volna 2009-ben Bolíviába. 

„Ezt a bolív kormány is elismerte azzal, hogy a terrorizmus vádját ejtették ellenem és maradt a fegyveres felkelés egy olyan esemény miatt, amit igazából, nem gondolom még ma sem, hogy bűncselekmény, hiszen weblapot készíteni Rózsa Flores Eduardónak, illetve a vele kapcsolatos filmeknek, az még mindig nem bűncselekmény, illetve hackerek elleni programot, ismétlem hackerek elleni programot írni, amit ugye nem tettem, de erről sem gondolom azt, hogy bűncselekmény” – mondta Tóásó a hétfői sajtótájékoztatón. 

Tóásó Elődön és társain kommandósok ütöttek rajta egy bolíviai szállodában 2009 áprilisában. A helyi hatóságok szerint a csoport a bolíviai születésű Rózsa Flores Eduardo vezetésével merényletet tervezett Evo Morales elnök ellen. Rózsa Flores Eduardót, egy másik erdélyi magyart, Magyarosi Árpádot és az ír Michael Dwyert a kommandósok agyonlőtték. 

„A 2009-es esemény megrázó volt, igazából nagyon sok olyan esemény és cselekmény történt, ami egy ember lelkét megtöri (...), és igyekszem ezen túltenni magamat és továbblépni” – árulta el Tóásó.

A menekítésben közreműködött Lukács Csaba újságíró, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa, aki a Magyar Nemzetben arról írt, hogy a közelmúltban Spanyolországba szökött a bolíviai hadsereg egyik ezredese. A katonatiszt azt állítja: a Tóásó-ügy döntő bizonyítékaiként szereplő fegyvereket egy drogcsempész bandától foglalták le a bolíviai hatóságok. Tóásó Előd egyelőre nem kommentálja a bolíviai tiszt állítását, de jelezte: nem érezték biztonságban magukat Bolíviában, ezért kértek segítséget Magyarországról. 

A 2009-es bolíviai kommandós akció találgatásokhoz vezetett Magyarországon. Rózsa Flores Eduardo a Kapu című folyóirat főmunkatársa volt. Az újság főszerkesztője, Brády Zoltán 2013-ban a Hír TV-ben azt állította: az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése miatt ölték meg Rózsa-Florest, de hozzátette: többet nem mondhat.

http://mno.hu/