Jézus mondja:  "Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj! Mert aki öl, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette.  Én pedig azt mondom nektek, hogy aki haragszik atyjafiára, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette, aki pedig azt mondja atyjafiának: Ostoba! - méltó a főtörvényszéki eljárásra; aki pedig azt mondja: Bolond! - méltó a gyehenna tüzére.  Ha tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott jut eszedbe, hogy atyádfiának valami panasza van ellened,  hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb atyádfiával, és csak azután térj vissza, s vidd fel ajándékodat.  Békülj meg ellenfeleddel hamar, amíg az úton együtt van veled, hogy át ne adjon ellenfeled a bírónak, a bíró pedig a szolgának, és így börtönbe kerülj.

Mt 5,21-25.

LÉPJ TÚL RAJTA!

A szeretet nem rója fel a rosszat.

(1Kor 13,5)

"Anyu, lépj túl rajta" mondta nekem foghegyről a 19 éves lányom, az ajtó felé tartva. Dühös voltam viselkedésére, dühített az adott probléma is, és az eddigi 40 év összes egyéb sérelme és gyűlölködése, melynek valójában semmi köze sem volt hozzá. Könnyű neki ezt mondani, füstölögtem csendesen. Mit tudhat a 38 év házasságról az öt gyerekkel, a munkahelyről, vagy egyáltalán bármiről is, ami a múltban velem történt? 

Ahogy elkezdtem volna egy újabb strigulát húzni a sértődések képzeletbeli hosszú listáján, arra gondoltam, talán eltekinthetnék ettől az esettől, és aztán szép lassan akár a többit is elfelejthetném. Az jutott eszembe, hogy mikor a test, az elme, a szív és a lélek telve van haraggal és sérelemmel, akkor megfosztjuk magunkat Isten békéjétől és jelenlététől. Ez abszolút nincs összefüggésben azzal, hogy hány alkalommal veszek részt bibliaórán, hány gyülekezeti bizottságnak vagyok a tagja, hányszor tartok gyerekórát. Ezek közül egyik sem számít, ha engedem, hogy gyűlölet és sértődés töltse el szívemet. 

Megtanultam, hogy az a fontos, hogy sérelmeimet, gyűlöletemet Isten lábai elé tegyem, és a bocsánatát kérjem. Csakis ezek után vagyok képes befogadni Isten kegyelmét.

Imádság: : Istenünk, köszönjük, hogy mindig türelemmel vársz, amíg befogadjuk kegyelmedet. Kérünk, tarts ölelő karjaidban bennünket. Ámen

Sérelmeink számontartása visszahúzó erő lelki utunkon. 

Lynne Howe (Illinois, USA)

HOMOKBA  ÍRJAD!

A panaszodat, a bánatodat homokba írjad!

Ha fáj valami, úgy akárkinek

Azt el ne sírjad!

Homokba írjad, a porba írjad!

A szíved búja, ha akármilyen nagy

Az embereknek azt el ne mondjad!

A terhedet mindig csak csendben hordjad!

Mások bűnét és gyarlóságát

Homokba írjad!

Meg nem értést és támadásokat,

Oh, fel ne rójad!

A Mester is csak így csinálta ezt,

Ámbár várta Őt a nehéz kereszt.

Az asszony bűnét a homokba írta,

Ő elfeledte, s a szél elfújta.

Legyen az szép, szent igazság,

Mind eltapossák.

S ha vérzik is szíved érte,

Megmosolyogják.

Azért, ha égig ér a bánatod,

S ha könnyeidet el se sírhatod,

Hordoznod kell, mert el kell, hogy bírjad!

Ha nem látják, hát homokba írjad!

Emlékeid, mik idekötnek,

Homokba írjad!

Mit kölcsön adtál: pénzt, időt, bizalmat-

A porba írjad!

Így barátod lesz a fél világ,

Bár inségben éhen halni hágy.

De bizton számíthatsz az Úrra!

Ezt márványba vésd!- Ezt ne írd a porba!!!

(Ezen vers szerzője is nevét a homokba írta.)