Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak. "Ha haragusztok is, ne vétkezzetek": a nap ne menjen le a ti haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek.

Aki lopni szokott, többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek. Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. És ne szomorítsátok meg az Isten Szentlelkét, aki által el vagytok pecsételve a megváltás napjára. Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt.

Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban.

Ef 4,25-32.

MEGZABOLÁZOM SZÁMAT

Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. (Ef 4,29)

Évekkel ezelőtt befogadtam egy kutyát, ami nagyon félt az idegenektől. Bármikor, ha az állatorvos megvizsgálta, szájkosarat tett rá, nehogy megharapja. Bizonyos esetekben én is azt kívánom, bárcsak valaki rám is rakna egy szájkosarat - például amikor leszidtam egy nőt, aki hangosan beszélt a mobilján. A Zsolt 39,2 jutott eszembe: "Vigyázok szavaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel, megzabolázom számat." Ha a zsoltárosnak volt önuralma csukva tartani száját, akkor nekem miért nincs? 

Még ha sikerül is csendben maradnom, forrongok magamban. Ez is bűn, mert bármikor kitörhet. Megtanultam, hogy Istennel való sok párbeszédet kíván, ha beszédemben tartózkodni akarok a bűntől. "Uram, tégy zárat a számra!" (Zsolt 141,3) - imádkozom gyakran. Akármikor idegesít valami, arra kérem Istent, hogy csendesítsen le, és adjon erőt kedvesnek lennem. Sajnos, még mindig kicsúsznak mérges szavak a számon. Néha bántó hangnemet engedek meg. De az Istennek elkötelezett lelkem arra buzdít, hogy megbánjam bűneimet és bocsánatot kérjek. Azután, arra kérem Istent, hogy erősítse meg elhatározásomat, hogy legközelebb kedvesen és önuralommal tudjak beszélni, ha a düh vagy keserűség megpróbál uralni.

Imádság: Drága Mennyei Atyánk, hadd legyenek szavaink a jóság, a kegyelem és a szentség eszközei! Ámen.

Isten szeretete a dühösködés helyett kedves szavakat ad szánkba. 

Debra Pierce (Massachusetts, USA)