Az Európai Parlament kezdeményezte az óraátállítás szükségességének felülvizsgálatát. Vajon tényleg helyénvaló lenne a beszüntetése? Ennek az évente kétszeri eseménynek, valóban hatása van a szervezetünkre és nagymértékben befolyásolja alvási szokásainkat? A kérdésekre Kalmár Szandra alvásszakértővel kerestük a választ.

Bioritmusnak nevezzük azokat a testi változásokat, amelyek a nappalok és éjszakák ritmusához igazodik. Vannak bizonyos napszakok, amelyekben olyan hormonális változások mennek végbe, amelyeket a fény szabályoz. Ezt szakszóval élve, cirkadián ritmusnak nevezzük. Erre a legszembetűnőbb példa a nyári időszak. Amikor kilenc órakor még süt a nap, akkor észrevehetjük, hogy később megyünk aludni. Napnyugta után egy-két óra elteltével ugyanis olyan hormonális változások mennek végbe bennünk, amelyek azt eredményezik, hogy könnyen el fogunk tudni aludni – magyarázta a szakértő.

A bioritmus szorosan a fényhez kapcsolódik, de meg kell jegyezni, hogy fény nélkül is képes beállni egy természetes ritmusba. Ezt támasszák alá a modernkori „barlangkísérletek”, amelyeket egy természetes fény nélküli helyen végeztek el. A vizsgált személyeknek körülbelül két hét múlva, természetes fény szabályozása nélkül, beállt a testük egy bizonyos ritmusba, három-négy óra alvás majd egy-két ébren töltött óra után újra három-négy óra alvás következett. Az alvásszakértő szerint biológiailag ez lenne a normális alvás.

Jetlag-nek nevezzük azt, amikor időzónákon át utazunk, így az órák elcsúsznak és akár hirtelen egy másik napszakban találhatjuk magunkat. Óraátállításkor kvázi egy mini jetlag történik. Ez, az egy órás eltolódás, egy-két hétig lehet, hogy nehézséget okoz, de ez sok mindentől függ, korosztálytól attól, hogy mennyire vagyunk jó alvók vagy, hogy mennyire vigyázunk az alvásunkra. Vigyázás alatt azt kell érteni, hogy lefekvés előtt két-három órával már nem ülünk a képernyő elé, hiszen annak kék fénye megzavarja a bioritmusunkat és az alvásunkat. Annyi mindennel zavarjuk a pihenésforrásunkat, hogy az óraátállítás ezekhez képest csak egy kisebb pár hétig tartó zavart okoz.

A fehér alapú fények két irányban befolyásolják a bioritmust. Először is az egész napot egy mesterségesen megvilágított irodában töltjük másodszor pedig otthon az időnk nagy részét a képernyő előtt. A bioritmus fönntartásához a szabadban eltöltött idő is nagyban hozzájárul. Luxnak nevezzük a fényerő mérőjét. Míg az irodában ötven lux fényerőnek vagyunk kitéve, addig a szabad ég alatt még egy felhős napon is ötezer luxnak. Egy a szabadban a padon elfogyasztott ebéd is nagy segítség lehet szervezetünk számára. Ne zavarjuk fölöslegesen a testünket és töltsünk minél több időt a levegőn, ezek azok az apró dolgok, amelyeket megtehetünk – tanácsolja Kalmár Szandra.

A kisgyermekeknek és csecsemőknek sokszor nehézséget okoz az óraátállítás, amelynek elsődleges célja az energiaspórolás, de „minél közelebb próbálunk maradni a természet ritmusához, a fény és az évszakok változásához, annál jobban megkönnyíti a gyermekeknek is és a felnőtteknek is az alvását.”

Forrás:hitradio.hu