2020. április 27. – Hétfő

A csodálatos kenyérszaporítás utáni napon a Genezáreti-tó túlsó partján maradt népnek eszébe jutott, hogy csak egy bárka volt ott. Tudták, hogy Jézus nem szállt a bárkába tanítványaival; tanítványai ugyanis egyedül hajóztak el. Közben Tibériásból több bárka jött a hely közelébe, ahol az Úrtól megáldott kenyeret ették. Amikor tehát a nép nem találta Jézust, sem a tanítványait, bárkába szálltak, és elmentek Kafarnaumba, hogy megkeressék Jézust. Amikor a tó túlsó partján megtalálták, megkérdezték tőle: „Mester, mikor jöttél ide?” „Bizony, bizony, mondom nektek – felelte Jézus –, nem azért kerestetek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből és jóllaktatok. Ne olyan eledelért fáradozzatok, amely megromlik, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre. Ezt az Emberfia adja nektek, – őt ugyanis az Atya igazolta.” Erre megkérdezték tőle: „Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk?” „Istennek az tetszik – válaszolta Jézus –, ha hisztek abban, akit küldött.”

Jn 6,22-29

Elmélkedés:

A csodálatos kenyérszaporítás után Jézus kitér a nép szándéka elől, hogy királlyá tegyék. Inkább elvonul és tanítványai is vele tartanak. A nép rögtön keresésére indul és meg is találják másnap. Az újból összegyűlt népet az Úr tanítani kezdi. Ezt a beszédet, ezt a tanítást olvassuk részletekben ma és a következő napokban.

Mindjárt a beszéd kezdetén felveti az általa adott kenyér és az örök élet kapcsolatát: „Ne olyan eledelért fáradozzatok, amely megromlik, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre. Ezt az Emberfia adja nektek.” Amikor Jézus ezt elmondja, akkor az emberekben felébred egy vágy. Természetesen még nem az a vágy, hogy az örök élet kenyerét egyék, hanem hogy olyat tegyenek, ami Istennek tetszik és úgy éljenek, ahogyan azt Isten várja.

Jó, ha a mi szívünkben is hasonló vágy ébred és mi is Jézushoz fordulunk kérdésünkkel: Mit kell tennünk, az örök élet érdekében? Egyedül Jézust érdemes megkérdeznünk erről, akiről ezt vallotta Péter apostol: „Az örök élet igéi nálad vannak” (Jn 6,68). Jézus mindig engedelmeskedett az Atyának, az Atya kedvében járt, ezért ő tud nekünk hiteles feleletet adni. A válasz pedig így hangzik: „Istennek az tetszik, ha hisztek abban, akit küldött”, azaz hiszünk Jézusban.

Törekszem-e arra, hogy mindenben engedelmeskedjek Istennek? Megteszem-e azt, amit ő kér tőlem?

© Horváth István Sándor

Imádság:

Feltámadt Urunk, Jézus Krisztus! Örömmel halljuk az apostolok tanúságtételét a veled való személyes találkozásról. Ők egykor láthattak téged megdicsőült testedben, s meggyőződhettek arról, hogy újra élsz. E tapasztalatok hitet ébresztettek bennük és elindították őket a tanúságtétel útján. Szólíts engem is nevemen! Engedd, hogy megérintselek! Add nekem is a hit ajándékát! Feltámadásodba vetett hitemet és irántad való szeretetemet azzal szeretném megmutatni, hogy az apostolokhoz hasonlóan én is bátran hirdetem feltámadásodat, amely az új élet, az örök élet forrása minden ember számára.

Ámen