2020. július 7. – Kedd

Egyszer egy ördögtől megszállott néma embert hoztak Jézus elé. Mihelyt kiűzte belőle az ördögöt, megszólalt a néma. A nép elámult ezen, és azt mondogatta: „Ilyen még sohasem történt Izraelben.” A farizeusok azonban megjegyezték: „Az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.” Jézus ezután bejárta az összes városokat és falvakat. Tanított a zsinagógákban, hirdette Isten országának örömhírét, és meggyógyított minden betegséget és minden bajt. Amikor látta a népsokaságot, megesett rajtuk a szíve, mert olyan fáradtak és kimerültek voltak, mint a nyáj, amelynek nincsen pásztora. Akkor így szólt tanítványaihoz: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat aratásába!”

Mt 9,32-38

Elmélkedés:

A mai evangéliumi történet három dolgot állít elénk: a segítségre szoruló embereket, Jézus segítségének indítékát és módját, továbbá azt, hogy az ember miként tudja elérni Isten segítségét.

Amerre csak járt, Jézus mindenütt betegekkel találkozott. Sokszor kifejezetten az volt az emberek szándéka, hogy elvigyék hozzá beteg családtagjaikat és gyógyulást kérjenek számukra. Más helyeken pedig az igazságra éhezők keresik fel, hogy tanítását hallgassák. Mindegy, hogy testi vagy lelki hiányban szenved valaki, a segítségre szorulókat úgy írja le az evangélista, mint a pásztor nélküli bárányokat. Be kell látnom, hogy bizony én is ehhez a nyájhoz tartozom.

Jézus nem marad tétlen. Ő nem tehetetlen, hanem olyan erő birtokában van, amilyennel senki más ember nem rendelkezik. A testi bajokat megszünteti gyógyító csodáival, a lelki szomjúságot enyhíti tanításával. Az irgalom indítja őt erre, amelyet ez a kifejezés ír le: „megesett rajtuk a szíve.” Be kell látnom, hogy néha én is olyan nyomorúságos helyzetben vagyok, hogy engem látva, megesik rajtam Jézus szíve.

Hogyan tudjuk elérni Isten segítségét? Csak kérnünk kell őt! Imádkoznunk kell hozzá! Bármilyen hiányt szenvedünk, bizalommal Jézushoz kell fordulnunk! Be kell látnom, hogy mástól nem várhatok segítséget.

© Horváth István Sándor

Imádság:

Ó emberszerető Uralkodónk, gyújtsd föl szívünkben isteni ismeretednek ragyogó világosságát, nyisd fel szemünket, hogy helyesen fogjuk föl hirdetett igédet; ültesd el bennünk áldott parancsaidnak félelmét, hogy minden testi kívánságot leküzdve, tetszésedet keresve és a szerint cselekedve mindenben átlelkesült életet éljünk. Mert Te vagy lelkünk és testünk világossága, Krisztus, Istenünk, és örök Atyáddal és legszentebb, jóságos és életet adó Lelkeddel együtt magasztalunk téged most és mindenkor és mindörökkön örökké.

Ámen