„Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét.”

Példabeszédek könyve 19:17

Jó tett helyében jót várj...- mondta a rőzsét gyűjtögető anyóka, és egy varázssípot nyomott a kezedbe. A megitatott szomjas gebe egyszerre paripává változott, elrepített, ha kellett, még a világ végére is és onnan vissza. A csapdából kiszabadított farkas a te oldaladon harcolt a hétfejű sárkány ellen, és győzelemre segített, aztán a király hőstettedért cserébe neked adta leggyönyörűbb lányát és fele királyságát. De vajon megtetted volna akkor is, ha nincs jutalom? Ha nincs ellenszolgáltatás?

Belegondoltál már abba, milyen lenne a világ, ha nem várnánk? Ha jót tennénk és jók lennénk úgy, hogy cserébe nem várnánk semmiféle fizetséget? Milyen lenne, ha a szegényeknek szóló ünnepi alkalmakon nem a gazdag embereknek, cégeknek, jótevőknek mondanánk köszönetet, nem arról beszélnénk, mennyit adományoztak, hogy érezzék még rosszabbul magukat a nehéz körülmények között élők. Ha nem azért tennénk, hogy valaki megveregesse a vállunkat, és azt mondja, „Büszke vagyok rád, fiam!” és busásan megfizessen fáradozásainkért. Nem is azért, hogy elkerüljük a számonkérést és büntetést, hanem mert így helyes, és ez a dolgok rendje. Mert mi így látjuk jónak, és ez a természetes. Milyen lenne, ha tudnánk csendben adni, választ sem várva?

A Jóbarátok sokadik részéből te is megtanultad, hogy nincsen önzetlen jócselekedet, legalábbis köztünk, emberek között, de próbálkozni lehet. Ma reggel Isten arra kér, indulj el ezen az úton Vele! Adj, és ne kérj cserébe semmit. Adj annak, aki nem tudja visszafizetni. Adj szívből, őszintén, viszonzást nem várva. 

Nála minden fel van jegyezve, de emlékezz arra, hogy a menny nem jutalom. Nem azért lépheted át majd a kapuját, mert jó voltál, mert sok emberen segítettél, és talán fel sem vetted, hogy nincs fizetség. Azért lehet részed az örökkében, mert Isten szeret, és Ő ezt megszerezte számodra. 

Ha törekszel a jóra, az csak hála, mert a mennyet soha nem tudnád kiérdemelni. Hát értékeld Isten ajándékát, és köszönd meg azzal, hogy kinyújtod kezed a szükségben lévők felé.