,,Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani nevednek, ó Felséges! Hirdetni jó reggel kegyelmedet, és hűségedet éjjelente.”
Zsoltárok könyve 92:2-3.
Nagymamámtól nagyon sok tulajdonságot örököltem. (Többnyire jó dolgokat). Volt egy nagyon jó barátnője, akivel sokszor beszélgettek. Egyik alkalommal jön Ilonka néni és így sopánkodik:
- Jaj, Eszterem, az éjjel megint nem aludtam egy szemhunyásnyit sem, csak forgolódtam.
Erre nagymamám így válaszolt:
- Bár én tudnék ébren maradni, annyi mindenért hálás vagyok Istennek, elkezdem Neki sorolni, de aztán azt veszem észre, hogy elaludtam felsorolás közben.
Ezen aztán mindketten jót nevettek.
Félretéve a humort: gondolkodtál már azon, milyen lenne az életed, ha attól a perctől kezdve, hogy kinyitod a szemed, egészen addig, amíg este be nem csukod, mindenért kifejeznéd örömödet? Hogy nem telne el egyetlen óra sem a nap folyamán, hogy ne magasztalnád az Urat, hogy ne köszönnél meg neki valamit?
Milyen lenne az életed, ha mától kezdve elkezdenél énekelni? Nem feltétlenül hangosan, csak úgy – a szívedben! Aztán amikor nem bírsz elaludni, akkor elővennéd gondolatban a napodat, és elkezdenél mindenért hálás lenni!
Tudod, mennyire megváltoznál?
Egyszer csak azt vennéd észre, hogy szeretnek emberek a környezetedben lenni. Ugyanis valami kisugárzik belőled. És tudod – a hálás mosolyt az arcodon, a kiegyensúlyozott megelégedettséget jobban szeretik, mint a kimért, örömtelen, panaszkodó arckifejezést.
Elhiszed?
Kapcsolódó hírek:
HÁLA
A VILÁGHÍRŰ PARFÜM
A BOLDOG EMBER
HAZUGSÁG ÉS MÉGIS...