Erdélyi keresztények: NEMZETI ÜNNEP -1848–49-es forradalom és szabadságharc

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 902 fő
  • Képek - 13970 db
  • Videók - 3503 db
  • Blogbejegyzések - 10285 db
  • Fórumtémák - 35 db
  • Linkek - 53 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 902 fő
  • Képek - 13970 db
  • Videók - 3503 db
  • Blogbejegyzések - 10285 db
  • Fórumtémák - 35 db
  • Linkek - 53 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 902 fő
  • Képek - 13970 db
  • Videók - 3503 db
  • Blogbejegyzések - 10285 db
  • Fórumtémák - 35 db
  • Linkek - 53 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 902 fő
  • Képek - 13970 db
  • Videók - 3503 db
  • Blogbejegyzések - 10285 db
  • Fórumtémák - 35 db
  • Linkek - 53 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

 

 

1848 tavaszán, az akkor még csupán százezer lakosú Pesten, a Pilvax kávéház volt a legnépszerűbb találkozóhelye az egyetemistáknak. Itt gyülekezett az a forradalmi hangulatú csoport is, akiket már akkor is márciusi ifjaknak neveztek. 


Március 15-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk vívják ki a sajtószabadságot.

Addig ugyanis csak a bécsi udvar jóváhagyásával jelenhetett meg bármilyen magyar nyelvű írás.

 

 


 

 

Reggel fél 9 tájban egy csoport fiatalember lépett ki a Pilvax Kávéházból és indult sietősen, rendezetlen menetben a közeli egyetem felé. Arcukba havas esőt vert a szél. Hányan voltak? Negyvenen? Nyolcvanan? Nem tudjuk pontosan. Annyi biztos, hogy kevesen. Elenyésző szám a százezres városban. Lucskos utcán gyalogolt a kis csoport; kitért útjukból targonca, lovas szekér. Nem kiabáltak, nem énekeltek, még ütemre sem léptek. Mégis, amerre elhaladtak, kinyíltak az ablakok.

 

 

A boltosok az üzletajtóból mutogattak rájuk, a járókelők ámulva álltak meg. Itt is, ott is lelépett valaki a járdáról, és csatlakozott a menethez.  Elöl nyurga, barna arcú fiatalember haladt, szigorú, elszánt tekintettel, Petőfi. Mentek, hogy maguk mellé vegyék az egyetemistákat, talpra állítsák a pesti nép ezreit - kiverekedjék a magyar szabadságot, vagy meghaljanak érte.

 



Petőfi Sándor: Kemény szél fúj (részlet)

 

Kemény szél fúj, lángra kap a szikra, Vigyázzatok a házaitokra, Hátha mire a nap lehanyatlik Tűzben állunk már tetőtől talpig. 
Édes hazám, régi magyar nemzet, Alszik-e csak a vitézség benned? Vagy apáink halálával elhalt? Illik-e még oldaladra a kard.   Az egyetemek fiataljai mind csatlakoztak a menethez. Landerer és Heckenast nyomdájához már közel kétezren érkeztek, hogy cenzúra nélkül nyomtassák ki a magyar nép követeléseit, az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét, a Nemzeti dalt.

 

 

 


 

 

Délután háromra gyűlést hirdettek a Múzeum terére, s a tömeg eloszlott. Eloszlott, hogy szétvigye a belvárosba, a külvárosokba a sajtó felszabadításának hírét és a forradalmi nyomtatványokat.  Délutánra csaknem tízezer ember gyűlt össze a Múzeum terére. A beszédeket, szónoklatokat rivalgó lelkesedés fogadta. A Múzeum lépcsőjén Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. A hatalmas tömeg kórusban mondta a vers refrénjét.

 

 


 

Petőfi Sándor: Nemzeti dal


Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! A magyarok istenére Esküszünk,Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! 
Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak,Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! 
Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! 
Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordunk!Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! 
A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! 
Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellettMondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!

 

 

 

A forradalmi menet következő állomása a pesti Városháza volt. Betódultak a tanácsterembe, élén az ifjakkal. Már tizenötezren voltak. Hogyne írta volna alá a városi tanács, a vagyonos polgárok óvatos testülete a 12 pontot? Hogyne csatlakozott volna minden követeléshez? 
Petőfi a városház ablakából tekintett le a tömegre, miközben a polgármester aláírta a 12 pontot, s felmutatta a sokaságnak. Ekkor elhangzott a kiáltás: Budára, Budára a helytartótanácshoz!

 

 

 


Hamarosan teljesült a Budára özönlő tömeg kívánsága. Táncsics börtönének ajtaja megnyílt. A nép diadalmenetben hozta Táncsics Mihályt a szegényparasztság érdekeinek képviselőjét.

 

 

Petőfi Sándor: A szabadsághoz (részlet)

 

 

Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe! Oly sokáig vártunk rád epedve, Annyi éjen által, mint kísértet, Bolygott lelkünk a világban érted. 
Kerestünk mi égen-földön téged Egyetlenegy igaz istenséget, Te vagy örök, a többi mind bálvány, Mely leroskad, egy ideig állván. Juhász Gyula: Március idusára (részlet)


Vannak napok, melyek nem szállnak el, De az idők végéig megmaradnak, Mint csillagok ragyognak boldogan, S fényt szórnak minden születő tavasznak.Valamikor szép tüzes napok voltak, Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.Ilyen nap volt az, melynek fordulója Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.


De a hazát, az eredményeket meg kellett védeni. Kossuth hozzálátott a védelem megszervezéséhez.

 


 

Kossuth-nóta

 

S a lelkesedés óriási volt. Egy emberként álltak fiak és apák Kossuth táborába. 
És megadatott a lehetőség a nemzetnek: 
Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedezSzázezrek ajakán.” 
„Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll.” 
A nép küzdött!!

 


 

 

1848. szeptember 11-én átlépték a Drávát az ellenséges csapatok. 
Szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között a magyar sereg megállította a támadó horvát sereget.


1849.április 6-án Görgey Isaszegnél győzelmet aratott, majd az országgyűlés a debreceni Nagytemplomban kimondta hazánk függetlenségét és a trónfosztást.


Májusban Görgey főserege bevette Buda várát. 
Június 15-én az orosz hadsereg bevonult Magyarországra, amely megpecsételte hazánk szomorú sorsát. 
1849. július 31-én Bem altábornagy Segesvárnál súlyos vereséget szenvedett. Elesett Petőfi Sándor.

 


 

A harc elbukott, de a nemzet meg nem tört.   „Csak akkor születnek nagy dolgok,  Ha bátrak voltak, akik mertek, S ha százszor tudtak bátrak lenni,Százszor bátrak és viharvertek.”

 

Igen. Ők voltak, akik mertek. Tettük óriási volt. 
Napi harcainkhoz ma is ez adja az éltető lángot, erőt. Büszkén őrizzük emléküket szívünkben örökké.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Miclausné Király Erzsébet 2 órája új képet töltött fel:

Oktober_15__a_feherbot_nemzetkozi_napja_2107208_8174_s

Miclausné Király Erzsébet 2 órája új képet töltött fel:

Beke_volna_jo_2107201_6019_s

Rádiné Zsuzsa 8 órája új képet töltött fel:

Pusztai_orsolya_imakonyv-001_2107195_8200_s

Miclausné Király Erzsébet írta 11 órája a(z) Cseri Kálmán ígehirdetései : KEGYELEM HARMATJA fórumtémában:

Letöröl minden könnyet Íme, az Isten... letöröl minden könnyet...

Miclausné Király Erzsébet írta 11 órája a(z) "... beszéded megelevenít ..."-Napi Áhitat fórumtémában:

AZ ODASZÁNT SZEM "A testnek lámpása a szem; ha ...

Miclausné Király Erzsébet 13 órája új blogbejegyzést írt: Isten boldognak szeretne látni

Rádiné Zsuzsa 13 órája új blogbejegyzést írt: 10 TANÁCS egy önfeláldozó orvostól

Miclausné Király Erzsébet 13 órája új blogbejegyzést írt: FRISS HIREK

Miclausné Király Erzsébet 13 órája új blogbejegyzést írt: Napi evangélium

Miclausné Király Erzsébet írta 13 órája a(z) Ige a mai napra képhez:

Ige_a_mai_napra-249_2107179_7840_s

Hatalmas Istenünk, köszönjük, hogy a mai napon is ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu