II. Korinthusi. 5, 10.

Isten, Pál apostol által, egy kikerülhetetlen ítéletet közöl velünk, a Bibliában. A második Korinthusi levél, ötödik részében, a 10-ik versben van feljegyezve, ez az ítélet: ,,Mert nékünk, mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki - ki, meg jutalmaztassék a szerint, amiket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt"

A Krisztus előtt való megjelenésre, ítélettétel végett, a legtöbb ember, nem is gondol. Különösen azok, akik nem is olvasnak Bibliát.

De akkor miért van az, hogy a bűnöket elkövető ember, minden áron igyekszik eltussolni, eltakarni, bűneit. Pedig az ok: ismerős. Isten, minden ember szívébe belehelyezte a vész - csengőt, a lelkiismeretet. A bűnt elkövetők pedig, dugdosással, rejtegetéssel igyekeznek elhallgattatni, ezt a vészcsengőt.

A bűnös, jól tudja, hogy ha bűnére fény derül, nem úszhatja meg, büntetés nélkül. Sok ember pedig attól fél, hogy szégyenletes bűne miatt, pirulnia kell, az emberek előtt. A legtöbb bűnt, éjjel követik el, amikor senki sem látja, de arra nem gondolnak, hogy mégis valaki jól látja őket, aki éjjel is úgy lát, mint mi, nappal.

Isten mindent látó szeme elől, nem lehet elrejtőzni. Földi életünk, Isten mindent látó szemei előtt zajlik le. Az első emberpár bűne is, hamar lelepleződött, a rejtőzködés ellenére is.

Az igazságos Isten előtt, a legparányibb bűn is, halált von maga után. Bizonyára, ha az emberek tudatában volnának ennek, akkor minimálisra csökkenne a bűnözés, a földön.

Azt csak Isten tudja, aki minden ember szívébe lát, hogy kik azok, akik komolyan veszik, a Krisztus ítélőszéke előtt való, kikerülhetetlen megjelenést! Erre a megjelenésre, testi halálunk után kerül sor. A bűnt elkövető, halála előtt, rejtegetheti szégyenletes bűneit, az emberek szemei elől, de halála pillanatában, megszűnik ez a lehetősége. Ha még halála előtt, nem derül fény, bűneire, akkor halhatatlan lelke viszi magával azokat, Krisztus ítélőszéke elé! Az ítélet pedig rettenetes lesz, örök kárhozat. De aki csak a sírig tartó földi életben hisz, mérhetetlenül nagyot fog csalódni.

Mivel a fizikai halál, csak a mulandó testre vonatkozik. A lélek: halhatatlan! Az ítélő Bíró elé pedig, minden ember odaáll majd, akár akar, akár nem! Nagyot fognak csalódni azok, akik még földi életük idején, nem rendezték el bűneiket Jézus Krisztusnál, hiszen a bűnbánó bűnösök drága védője, ugyan az a Krisztus, aki majd egykor, mint ítélő Bíró, minden embert ítéletre von! És villámló tekintettel néz azokra, akik földi életük idején, nem csak emberek elől, hanem még Krisztus elől is, igyekeztek elrejteni, szégyenletes bűneiket. És mivel, nem rendezték el azokat a földön, nem vitték azokat, az Úr Jézus bűntörlő vére alá, ezért a kénköves tüzes tóban lesz, örök lakhelyük

Pedig az Úr Jézus, az idők teljességében, éppen azért öltött emberi testet magára, hogy a bűn fő okozóját, a Sátánt és a bűn következményét a halált, örökre legyőzze! Önként magára vállalta minden ember bűnét, mert csak Ő a bűntelen Úr vállalhatta magára, megbánt és megvallott bűneinket, hogy azokat, ó emberünkkel együtt, odaszegezze a keresztfára! És halálos bűneinkért elszenvedve a halálos büntetést, meghaljon helyettünk, bűnösök helyett!

Átkozott legyen helyettünk, átkozottak helyett! És felcserélje, ártatlan, bűntelen tiszta életét, ingyen kegyelemből velünk, kárhozatra méltó bűnösökkel! Ilyen csodálatos önfeláldozó szeretet pedig, nincs több a világon! Ez a bűnösöket szerető Úr pedig, Jézus Krisztus, aki még most is várja, a bűnbánó bűnösöket, vihessék bűneiket, az ő bűntörlő drága vére alá! Hogy a bűnök terhétől megszabadulva, Isten, boldog gyermekeiként, már itt földi életük folyamán, örömmel készülhessenek, Krisztus ítélőszéke előtt való megállásra!

Milyen csodálatos: a Krisztus vérével eltörölt bűnöket, Isten, nem látja soha többé! A Krisztus váltsága tökéletes, és meg nem ismételhető! Ahhoz, sem hozzátenni, sem elvenni nem szabad! Mégis mindkettőt, még mostanában is, sokan gyakorolják. Ezzel magukra vonva, Isten kárhozatos ítéletét, halhatatlan lelkük vesztére!

Ó milyen csodálatos és felemelő pillanatok lesznek azok, amikor a mi drága védőügyvédünket, Jézus Krisztust, megpillanthatjuk majd az ítélő bírói székben, és ő nem mutat ránk, vádolva minket bűneink miatt, hanem azt mondja majd: Én már a ti bűneiteket elfogadtam, magamra vállaltam, mivel még a földön megbántátok, és megvallottátok előttem azokat. És hittel, keresztem tövébe tettétek.

A rátok kiszabott halálos büntetést pedig, elszenvedtem helyettetek a kereszten! Kétszer pedig, senkit sem ítélhetnek halálra! Csak is az Úr Jézus előtt meg nem vallott bűnök kerülnek ítéletre, kárhozatra. A bűn miatt, egyre sötétebbé váló lelki világunkban, bárcsak minél több ember eljutna, arra a félelmetes felismerésre, hogy az emberiségre váró utolsó ítélet, kikerülhetetlen! Pedig Isten, minden embernek adott elég időt arra, hogy halálos bűneit, még földi élete folyamán, rendezhesse, Jézus Krisztussal! Ha úgy érezzük, hogy még be nem vallott bűnök terhelik lelkünket, és ez a bűnteher, egyre súlyosabbá válik, akkor egy percig se késlekedjünk, azok végleges elrendezésével.

Az Úr Jézus még most is itt jár, Szentlelke által, és örömmel vár arra, hogy élő és közvetlen kapcsolatba kerüljünk Vele! Mind azok, akik bűneik kérdését, már elrendezték Vele, nincs többé lelkiismeret furdalásuk, esténként pedig, boldog örömmel és hálaadással, hajthatják fejüket álomra. Hiszen már bizonyosak a felől, hogy az ítélet nagy napján, nem a vádlójuk, hanem a védőjük, ül majd az ítélő Bírói székben!

A kegyelmi idő múlásával pedig minden nap, közelebb kerülünk az ítélet nagy napjához. Boldogok mind azok, akik nem félelemmel, hanem örömmel készülnek, a kikerülhetetlen ítélet nagy napjára! Mivel hiszik, és tudják, hogy nem a kárhozat, hanem az üdvösség vár rájuk, Isten dicsőséges országában!

Írta: Pecznyík Pál 2014-ben