A Szent Lélek Isten természetesen létezett a Pünkösd előtt is. A Szent Lélek munkálkodott az ős pátriárkákban és a régi idők prófétáiban is, amint azt vették az aposotolok, és keresztény hitünk szerint amint a Lélek bennünk is munkál.

Azonban van mégis valami különbség a Szent Lélek ihlette Pünkösd előtti hit tartalma és a Pünkösd utáni hit tartalma között.

A Pünkösd előtti hit a Krisztusra várakozás reménysége volt, míg a Pünkösd utáni hit már nem szólhat másról, mint a megfeszített Jézus Krisztus feltámadásáról és az egyház küldetéséről.

Jézus Krisztus él ! Ezért tudnak a tanítványok örvendező szívvel együtt lenni a Pünkösdkor.

Nem a Golgotha-i gyászban, hanem a pünkösdi örömben született meg az egyház, a Krisztus lelki jelenlétében, mikor is már az első napon több, mint háromezer lélek tért meg.

A természettudósok gyakran szkeptikusok a bibliai csodákkal szemben. Mi az, hogy Jézus a vízen járt -mondják, szép kis mese, na meg hogy a vakok újra láttak, leprások sokan megtisztultak, meg némely halottak föltámadtak.

Azonban amikor a kakasról elhíresült Péter, a Jézus tanítványait is halálra üldöző Jeruzsálemben nyíltan kiállva el kezdi hirdetni az evangéliumot, az már önmagában is csoda.

Hogy a „feszítsd meg”-et kiabáló városban az első szóra háromezer ember áldja Jézus nevét és kéri bűnei bocsánatát az Ő nevében, ez még nagyobb és felettébb különös csoda.

Hiszen eddig mindig úgy történt, ahogy a Jézust elítélő nagy tanács gondolta: ha jött is egy-egy önjelölt népvezér tömegeket szólítván maga mögé, amint lefejezték a mozgalmat, tehát az illető vezéregyéniséget esetleg a főkolomposokkal együtt kerékbetörték, megkövezték, felnégyelték, halálra korbácsolták, keresztrefeszítették, a mozgalom szétoszlott azután magától is, lett légyen a mozgalom vallási vagy akár politikai töltetű.

Jézus megöletése után azonban különös dolog történt. Katonákkal őriztették a sírt, a holttest mégis eltűnt. Szavahihető emberek vallották eskü alatt, hogy találkoztak a feltámadott Jézussal, s ugyancsak vagy ötszázan látták, amint felment a Mennybe.

Az egyház születése maga a pünkösdi csoda, az egyház megmaradása kétezer esztendőn túl is, az egyik bizonyítéka annak, hogy Jézus Kriszus él és munkálkodik köztünk az Ő Szent Lelke által.

Dicsérje hát minden lélek az Ur Jézus Krisztust mindörökké, ámen.

György Attila László