24.- Szent György napja.
Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, szíjjártók, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje.
A néphagyomány, az igazi tavasz kezdetét e naptól számítja.
Az ehhez kapcsolódó szokások
- Az állatok első kihajtása
- Pásztorok, béresek szegődtetése
-
Juhbemérés (Kalotaszeg) Ekkor állapítják meg a lemért tejmennyiség
alapján, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet
kapnak.
A naphoz kapcsolódik számos hiedelem. Az esztendő egyik
legjelentősebb gonoszjáró napja. A gonosz lelkek távoltartására tüskés
ágakat tűztek az ajtókra, fokhagymával kenték be az ajtófélfákat,
ablakokat.
Nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kihajtásnak.
Termékenységvarázsló szokások szerint a marhákat láncon, ekevason,
fejszén, tojáson, a gazdasszony kötényén hajtották át. Más helyeken (pl.
Ipoly-mentén) aprószentek-napi vesszővel hajtották ki az állatokat.
Máshol karácsonyi morzsával füstölték meg őket, a rontó szellemek ellen.
A harmat, hagyományosan a termékenység jelképe. Harmatot szedtek a
tejhaszon érdekében, közben egy marék füvet is szedtek, akit a tehén elé
tettek.
Szent György napján érdemes földbe rejtett kincset keresni.
Országos hiedelem szerint, ha György nap előtt fogott gyíkkal megkenegetik a torkukat, megmenekülhetnek a torokgyíktól.
Ilyenkor vetették a kukoricát, a babot az uborkát.
Termésjósló és időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak a naphoz.
Pl.: - ha a varjú nem látszik ki a vetésből, jó lesz a termés
- ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt, és nyarat jelent, vagy esőtlen nyarat
- a Szent György nap előtti mennydörgés bő termést jósol.
Kapcsolódó hírek:
HÚSVÉT HÉTFŐ