"Kérlek, Uram! Istennek az az embere, akit küldöttél, hadd jöjjön el ismét hozzánk, és tanítson meg bennünket, hogy mit cselekedjünk a gyermekkel, ha majd megszületik."

Birák 13,8

Megtörtént már veled, hogy az orvos az ultrahang után megerősítette, hogy igen, gyermeked fog születni és nagyobb volt a tanácstalanság egy pillanatra, mint az öröm?

Volt már úgy, hogy amikor közeledett a szülés ideje, annak ellenére, hogy sokat olvastál róla, több barátoddal is beszéltél, aki már átélte, mégis teljesen felkészületlennek érezted magad és arra vágytál, csak még egy kis időd lenne?

Megtörtént, hogy éjjel keserves sírásra ébredtél, kipróbáltál mindent. Éhes? - nem, szomjas? - nem, van valami a pelusban? - nincs, simogattad a pociját - semmi, és akkor azt kérdezted: mi lehet a baj? - de nem jött válasz?

Átélted már a hisztik özönét? Álltál már elképedve előtte, amikor mindent kiköpött, elutasított, amit azelőtt megevett?

Gondoltál már arra, mit fogsz válaszolni a tízezredik "de miért" kérdésre?

Felkészültél arra, hogy előbb-utóbb fontosabbak lesznek a haverok, mint te, bármilyen butaságot mondjanak, vagy tegyenek is?

Ha igen, akkor tudod; ha nem, akkor majd megtudod, milyen szülőnek lenni...

Őszintén bevallva, szülőnek lenni sokszor jelent tanácstalanságot, felkészületlenséget,elkeseredést. Ezért is tudunk mélyen együtt érezni Manoával, Sámson apjával, aki fia születése előtt érzi mindezt. Arra vágyik, hogy valaki segítsen rajta, jöjjön le az égből és mondja el, mit jelent szülőnek lenni.

Szerencsére, ma sok olyan lehetőségünk van, ami akkor még nem állt a rendelkezésre: könyvek, tanfolyamok, tanácsadás, amik mind megkönnyítik a dolgunk. Mégis átéljük mindezt a kezdeti őrlődést, tanácstalanságot. Legalábbis, az első gyermeknél rendszerint. Aztán megjön a rutin, főleg, ha nincs túl sok idő a kettő között.

Most, hogy a gyermekeink már felnőttek, most, hogy már túl vagyok mindezen egyvalamit világosan látok: miközben próbáltam nevelni, gondozni, tanítani őket, hogy legyenek emberek, Isten elküldte angyalát és tanított engem, hogy én hogy legyek az. Remélem, sikerült. :-)