Ő pedig így szólt hozzájuk: "Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé." Mert olyan sokan voltak, akik odaérkeztek, és akik elindultak, hogy még enni sem volt idejük

 (Márk 6:31)

Szeretnék mézet is a teámba! És egy citrom szeletet is! Ó, és használhatom dédi gyönyörű csészéjét? Nagyon óvatos leszek! - tette fel ezeket a kérdéseket öt éves kislányom, miközben a szokásos anya-lánya rituálénkat élveztük.

Minden délután, miközben két kis öcsikéje szunyókált, elővettük csészéinket a készletemből és gyógyteát kortyolgattuk, én pedig egy könyvből olvastam fel neki.

Ezen a délután egy megörökölt darabért nyúlt, mely anyai ágon négy generáción át volt a családunkban. Tudtam, hogy kis lányom nagyon óvatos lesz ezzel az antik darabbal, miközben kicsi kezét köré kulcsolja, mégis elutasítottam kérését. Megpróbáltam elmagyarázni döntésemet:

"Drágám, tudom, hogy óvatos lennél, mégsem ihatunk teát ebből a csészéből. Nézd csak, tele van repedéssel."

Rámutattam néhány hajszálvékony repedésre a foggantyú közelében. Nem volt mély a repedés, szivárgás nélkül még meg tudta volna tartani a vizet, de ha forró folyadékot öntöttünk volna a csészébe, akkor bizonyosan darabokra tört volna. (Tudtam miről beszélek...)

A törékeny porcelán semmi esetre sem tudott volna a gőzőlgő víz erejének ellenállni.

Ugyanezt figyelhetjük meg lelki életünkben is. Amikor nem szánunk időt a pihenésre, és az élet pörgésében a feltöltődésre, akkor a lelkünkön apró repedések keletkeznek, melyek érzelmileg és lelkileg törékennyé tesznek bennünket. Nyaktörő sebeséggel rohanunk végig teendőinken, és ritkán lassulunk le, és túl kevés időt engedünk magunknak a felfrissülésre. 

Márk evangéliumának 6. fejezetéből a 31. vers rámutat arra a tényre, hogy még maga Jézus is fontosnak tartotta, hogy időnként félreforduljon, lelassuljon, és a szolgálatában megpihenjen. A Biblia így jegyzi fel ezt az eseményt: "Ő pedig így szólt hozzájuk: "Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé." Mert olyan sokan voltak, akik odaérkeztek, és akik elindultak, hogy még enni sem volt idejük"

Jézus sürgette tanítványait, hogy vonuljanak vissza egy csendes helyre, ahol megpihenhetnek. Mert a magány és a csendesség megfáradt lelküket felüdítette.

Sokan úgy el tudunk merülni az ünnepi elfoglaltságok forgatagában, mintha egy forgószélben lennénk. Felgyorsúlt társadalmunkban ritkán van igényünk (és merszünk) a csendes hely és a pihenés megteremtésére. Mindez azt eredményezi, hogy a stressz vésőként apró repedéseket karcol lelkünkben, amelyek először szinte láthatatlanok, de különösen az ünnepek alatt az elvárások és a túlhajszoltság miatt léket vernek rajtunk.

Találjunk időt arra, hogy lelassuljunk, elvonuljunk és megpihenjünk. Hogy halk magányunkban, akárcsak egy órára is, Megváltónkkal időt tölthessünk.

Ha válaszolunk Jézus meghívására, és elvonulunk Vele egy csendes helyre, akkor lelki repedéseinket helyreállíthatjuk. Megerősödhetünk, hogy az élet viharaiban kiálljuk a próbát. Néhány csendes perc Ővele, felruházhat bennünket azzal az erővel, hogy elvégezzük a ránk szabot feladatokat ebben az időszakban.

Drága Uram! Kérlek, segíts nekem, hogy tudatosan időt szánjak arra, hogy Veled kapcsoltba léphessek egy csendes helyen. Tudom, hogy vársz rám. Meg szeretném tapasztalni jelenlétedet, és valódi nyugalmat szeretnék találni Nálad. Jézus nevében, Ámen

Most te következel:

Emlékezz egy élményedre, amikor visszavonultál megpihenni csendességben. Érzelmileg milyen előnyöd származott belőle?

Miért nem ragadod meg gyakrabban a magány és a csendes hely lehetőségét? Gondold át, mely dolgok, személyek vagy teendők gátolnak ebben a törekvésedben. Határozz meg egy időpontot a közeljövőben, amikor elcsendesedhetsz és elvonulhatsz. Írd fel magadnak ezt az időpontot, és tarts fontosnak ezt a találkozót Isteneddel.

Fontos igevers a mai napra:

És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva.

(Máté 7:25)

Forrás:  A Quiet Place to Rest Karen Ehman