„Tizenkettőt választott ki arra, hogy vele legyenek, s hogy elküldje őket hirdetni az igét.” 

 Mk3,14 

Boldognak kellene lennem. Tudtam. Egy csomó dolgot felsoroltam, amikért mind hálás lehettem. 

Mi hát ez a csalódottság, mely a felszín alatt hullámzik, ha őszinte vagyok magamhoz? Elcsendesedtem, szomorkodtam. 

Aztán megtudtam valami szörnyűséget, ami másokkal történt, és borzasztóan szégyelltem, hogy a hálán kívül más érzést is megengedek magamnak. 

Ettől aztán a szomorúsághoz még bűntudat is társult.

"Éppen ezért minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, ..."

 2Pét 5-6a

Mindegy, miért harcolsz már régóta, a győzelem lehetséges. Legtöbben nem hiszünk ebben. Azért van ez, mert a hosszútávú sikerre koncentrálunk, és nem értékeljük az apró sikerekben rejlő győzelmet.

Tegnap felhívott egy barátnőm.

„Semmiért sem aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.” 

(Filippi 4: 6-7)

Ha valaha szükségem volt a békességre, ez biztosan egy olyan pillanat volt. 18 hónapos kislányom, Dana, a zárt kórházi ajtó másik oldalán feküdt, csontvelő vizsgálatra várt. 

Három nappal korábban, amikor délutáni alvásából felébredt, véralvadások borították kis testét.

Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál

 (Jób könyve 42:2)

Az elmúlt évben hozzám közel álló embereknek komoly küzdelmeik voltak - elvesztett otthonokkal, tönkrement vállalkozásokkal, üres kamrapolcokkal, és az autók kiszáradt benzin tartályaival kellett szembenézniük. Családtagjaim és barátaim közül volt aki házassági problémákkal küzdött, néhányuk gyermekét börtön büntetésre ítélték, másoknak egy újabb évet kellett eltölteniük állás nélkül, volt olyan család, ahol az autó tönkrement, és volt akinek a gyülekezete széthullott.

„Szüntelen imádkozzatok.” 

1 Thessz 5,17

Lelkiismeret-furdalás. Amikor az imádkozásról beszélgetek másokkal, sokszor elhangzik ez a szó. Megértem őket.

Én is így éreztem. Megkért valaki, hogy imádkozzam érte, s mikor elmondta, milyen nehézséggel küzd, azonnal vállaltam. Együttérző lélekkel válaszoltam: „Igen, imádkozni fogok érted!” Aztán kiment a fejemből, jöttek a különböző elfoglaltságok, még öt embernek megígértem, s végül jó szándékom ellenére, nem teljesítettem az ígéretemet.

Általában behódolok az általánosításoknak. Amikor címkét ragasztunk emberek egy csoportjára.

Például:

„A ---- k (népnév) olyan -------k (rossz tulajdonság)”.

Vagy: „A -------k (egy bizonyos korosztályhoz tartozók) olyan ---------k (valamilyen furcsa szokásra, viselkedésre utaló jelző)”.

Nagyritkán bókot is rejthet a címke.

Nemrég sorban álltam egy kávézóban, és már az előttem álló idős hölgy rendelt.

„Ne aggódjatok semmi miatt…” 

Filippi 4,6

„Nem szeretnek.”

„Mégis miből gondolod, hogy képes vagy rá?”

„Miért kellett ezt mondanod? Az ilyenekért tartanak idegesítőnek.”

„A gyermekeid csak az anyai hiányosságaidat tükrözik.”

„Átnéznek rajtad.”

Szoktak néha rád támadni hasonló gondolatok? Én gyakran átélem. Miért hagyjuk, hogy ilyen romboló mondatok gyötörjék a lelkünket? Azért olyan veszélyesek a mérgező gondolatok, mert kiszorítják agyunkból azt, ami jó, ami szép, ami igaz.

„Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az ÚR dicsősége. Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad. Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a fényességedhez.”

Ézs 60,1-3

Ha te is olyan hírfüggő vagy, mint én, tisztában vagy a rengeteg rosszal a világban. De közvetlen közeledben is hallhatsz rossz híreket. Akár így, akár úgy, bizonyára rábólintasz arra a képre, amit Ézsaiás próféta festett a világ helyzetéről a 60,1-3-ban.

„Vele áldjuk az Urat és az Atyát, és vele átkozzuk az embereket, akik az Isten hasonlóságára vannak teremtve.”

 Jak 3,9

Egyik nap két gyerekem „növekedési alkalmat” rendezett – így nevezzük magunk között a veszekedést.

Ez a két gyerek szereti egymást, de ebből semmi se látszott a vita hevében. Felálltam láthatatlan szónoki emelvényemre, csípőre tettem a kezemet, és beszélni kezdtem hozzájuk. Nézzenek ki az ablakon, mondtam. Szerte az otthonunkon kívüli világban rengeteg ember él, akik vagy kedvesek lesznek hozzánk, ha találkozunk, vagy nem.

„Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne. Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.” 

(Kolossé 2,6-7)

Isaac Newton írt egy könyvet, melyet 1687-ben adtak ki Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (latinul „a természetfilozófia matematikai alapjai”, gyakran röviden csak Principia vagy Principia Mathematica) címen.

Ebben a könyvben Newton feltárja kutatásai eredményét, mely újraértelmezi a világ szemléletét a tudományon és fizikán alapozva.

„S Krisztus békéje töltse be szíveteket, hiszen erre vagytok hivatva, egy testben. Legyetek hálásak.” 

Kol 3,15

Édesapám sajátos filozófiával szemlélte az életet, amikor gondjaink voltak. Karját összefonta a mellén, és viccesnek szánt hangsúllyal ezt mondta: „Sohasem lesz nyugtunk, míg nyugodni nem térünk.”

Tudom, mire gondolt. Az élet nehéz. Könnyen megijedünk, hogy elveszítjük békességünket, mikor minden sarkon csak a baj leselkedik ránk.

„Nagy békességük van azoknak, akik szeretik törvényedet; nem botlanak meg azok.” Zsolt 119,165

Tik-tak, tik-tak. Hallgattam a váróterem órájának kattogását, és arra gondoltam, mennyire jó lenne másutt lenni. Csak itt nem: engem csend vesz körül, barátnőmet odabenn a gépek. Tegnap kávézás közben, mennyivel boldogabbak voltunk!

Meghallottam a hangját, ahogy kijött a rendelőből.

„Amit hajdan megírtak, azt tanulságul írták, hogy az Írásból türelmet és vigasztalást merítsünk reményünk megőrzésére.”

 Róm 15,4

Nem volt választási lehetőség. Mikor a serif autója bekanyarodott a házunk elé, tudtam, mi következik. Félresikerült lépések, események végén a dolgok rosszról rosszabbra, majd reménytelenre fordultak.

A serif hivatalosan barátságos mosolya nem tudta feloldani a rettegett pillanat kínját. A környező házak redőnyei mögül kíváncsi szomszédok bámulták, mi történik.

„Az Úr közel van.” 

Fil 4,5b

Csapdában voltam, mint éjjeli lepke a befőttesüvegben. Fulladozva tekintgettem kifelé, néztem, ahogy mások álmai, reményei, örömei táncot járnak, az enyémek meg ott porosodnak a fájdalom völgyében.

Optimizmusra hajló szívem lassan éledni kezdett. De amint hangosan is elismertem csalódottságom mélységét, a szomorúság befedte a maradék pislákoló fényforrást.

Kihunyt. Kialudt. Már nincs remény.

„Igéd tartalma maradandó, és minden igaz döntésed örökre szól.” Zsolt 119,160

Nem szoktam elolvasni a használati utasításokat. Régebben sem. Pontosítanom kell: nem olvasom el a használati utasítást, amíg minden jól működik. Mire kézbe veszem, már rendszerint baj van.

Kitűnő példa legutóbb a gőzölős, kombinált takarítógépem. Megvettem, mert azt ígérték, nem lesz többé szükségem büdös felmosó vödrökre, tisztítószerekre, felmosó rongyokra, amikor a padlócsempét takarítom.

Az Úr vezet majd szüntelen, kopár földön is jól tart téged. Csontjaidat megerősíti, olyan leszel, mint a jól öntözött kert, minta forrás, amelyből nem fogy ki a víz.

(Ézs. 58:11)

Nem biztos, hogy ha jól alakulnak, - éppen a terveid szerint - a dolgok, az mindig Istentől ered. Ezt tapasztalatból mondom, mert én profi vagyok a manipulálásban, tökéletesen tudom irányítani a dolgok alakulását.

Őszintén szólva, nem igazán szeretem ezt a szót: "manipulálni." Felhorzsolja szívem rejtett zugait.

„Nincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk.”

ApCsel 4,12

Fiatal lánykoromban volt egy elképzelésem arról, mit kell elérnem, hogy jó életem legyen.

Jó tanulmányok. Jó állás. Jó férj. Jó gyerekek. Jó ház. Jó virágoskert a ház előtt. És egy jó kisbusz a feljárón.

Így az élet is jó lenne.

Úgy alakult, hogy mindezt megszereztem. Hálás voltam érte. Odavagyok a családomért.

„Az én Istenem kielégíti majd minden szükségteket gazdagsága szerint dicsőséggel Krisztus Jézusban.” 

Fil 4:19

Isten biztosan előre látta azokat az eseményeket gyermekei életében, amelyek miatt ők majd aggodalmaskodni fognak. A legérettebb keresztények is gyakran eltúlozzák, és szorongva nyögnek gondjaik terhe alatt. Aggódunk a személyes dolgaink, a családi problémák, anyagi gondjaink miatt, szorongással töltenek el múltbeli és eljövendő történések.

„Ezért nem aggódunk, ha remeg is a föld, ha a hegyek a tengerbe omlanak.” Zsolt 46,3

Nemrég a repülőtéren beszállásra várakozva észrevettem, hogy szorongok. Körülnézve vizsgálgattam a többi utas kinézetét, az arckifejezésüket, csomagjukat, nem veszek-e észre valami gyanús dolgot, ami elkerülte az ellenőrzés figyelmét.

Az utóbbi hónapok szörnyű hírei súlyosan nehezedtek a szívemre.

„Gedeon így válaszolt: „Engedj meg, Uram! Hogyan szabadítsam meg Izraelt? Nemzetségem a legszegényebb Manasszéban, magam pedig a legkisebb vagyok atyám házában.”

Bírák könyve 6,15

Hát nem nagyszerű lenne, ha attól kezdve, hogy kereszténnyé lettünk, minden kételkedésünk, minden félelmünk elszállna?

Néhány éve elvállaltam valamit, amit még sohasem csináltam, de rövidesen szinte megbénított az önbizalomhiányból fakadó szorongás.

„Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megnyugvást adok nektek.”

Máté evangéliuma 11,28

Hazafelé tartottunk a hegyekben töltött hétvégéről, s hirtelen rám tört a rettegés és a szomorúság. Hátrahajtottam a fejem az ülés támlájára, s így szóltam J.J-hez, a férjemhez: „Nem akarok hazamenni.”

Elkezdtem mondani az okokat, s rá kellett jönnöm, hogy a sokféle otthoni és munkahelyi kötelességem nyomása és feszültsége összeszorítja a szívemet.

„Mert ahol a kincsed, ott a szíved is.” Lk 12,34

Az én lányaimnak, a ti lányaitoknak. Az én fiaimnak, a ti fiaitoknak. Ezt kívánom.

Fiatalok vagytok, szemetekben ártatlanság csillog. Ne vigyétek vásárra. Ne cseréljétek le a tiszta békét, amivel reggel ébredtek, valamivel, ami csak később való nektek. Később, amikor valakinek, akit Isten kiszemelt erre a feladatra, minden vágya az lesz, hogy mellétek álljon.

Ő pedig így szólt hozzájuk: "Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé." Mert olyan sokan voltak, akik odaérkeztek, és akik elindultak, hogy még enni sem volt idejük

 (Márk 6:31)

Szeretnék mézet is a teámba! És egy citrom szeletet is! Ó, és használhatom dédi gyönyörű csészéjét? Nagyon óvatos leszek! - tette fel ezeket a kérdéseket öt éves kislányom, miközben a szokásos anya-lánya rituálénkat élveztük.

Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik a sírban vannak, meghallják az ő hangját,és kijönnek. Akik a jót tették, az életre támadnak fel; akik pedig a rosszat cselekedték, az ítéletre támadnak fel.

(János 5:28-29)

"Istenem!" - kiáltott fel a butik tulajdonosa, egy magas, szőke hölgy, német akcentussal. "Csodásan mutatna rajtad!" - magasra tartott egy vállfán lévő kiskabátot, még meg is forgatta előttem, hogy jól lássam a hátulját is.