Az alábbi pár képpel arra szeretném felhívni a figyelmet mi minden található a temetőben amiről talán a született váradiak sem tudnak.
A Zöldkerti temetőt 1899-ben bezárták, helyette létesítette a város az új köztemetőt a Rulikowski út végénél. Ez a bejárattól balra eső terület volt. A főúttól jobbra már 1870-től temetkeztek, elöl a keresztények, hátul, egy fallal körülvett külön parcellában az izraeliták. A gesztenyefákkal szegélyezett széles főutat 1898 tavaszán alakították ki.
Rulikowski Kázmér lengyel származású az orosz seregben szolgáló tiszt, akit 1849-ben végeztek ki mert átállt a magyar szabadságharc oldalára. Síremlékét 1870-ben állították mikor hamvait itt helyezték el , miután két évtizedig egy jeltelen sírgödörben volt. E díszes gránit emlékműre az idők folyamán román, majd 1998 március 15-étől lengyel nyelvű emléktábla is került.
A Rulikovski temetőben található Steinberger római katolikus temetőkápolna.
1908-ban tervezte és kivitelezte Sztarill Ferenc, eklektikus stílusban.
Ez a neobrancovenesc stílusú épület a görög-katolikus Frentiu kápolna és a két világháború között épült.
Tervezője Sallerbeck Antal, kivitelezője Papp János volt.
A fallal körülvett izraelita temető kapuja.
A két világháborúban Nagyváradon elesett magyar katonák emlékműve.
Az ortodox kápolna a Haşaş nevet viseli és ugyancsak a Sallerbeck Antal-Papp János páros munkája, a két világháború közötti időkből.
Ezt az emlékművet 1920-ban emelték az 1919-ben elesett román katonák tiszteletére. Jelenlegi helyére 1985-ben költöztették.
A második világháborúban elesett román katonák emlékműve
.A második világháborúban elesett román katonák emlékműve.
Szintén második világháborús emlékmű: a szovjet katonáké.
A Rulikowski temetőről olvasható : A városi temetőt hivatalosan 1870-ben nyitották meg, amikor itt helyezték örök nyugalomra (az addig jeltelen sírban eltemetett) Rulikowski Kázmér 1848-as mártír-tábornokot. Több vitát, félreértést és félremagyarázatot eredményezett azonban az, hogy a városi temetőben olyan sírkövek is vannak, amelyeket az 1700-as évek elején faragtak akkoriban elhunytak emlékezetére. Kordics Imre elmondta az egyszerű magyarázatot, melyből kiderült, mindez azért van így, mert körülbelül 1870-ben zárták be az akkorra megtelt egyik városi temetőt, melyet Zöldkerti temetőként ismertek az akkori váradiak. Az új temetkezési hely megnyitásakor pedig több váradi család vitette át ide elhunyt hozzátartozói maradványait, sírköveit, esetenként egész kriptákat.
Forrás:egyvaradiblogjanagyvaradrol.
Kapcsolódó hírek:
PÁSZTORY DÓRI: „MEGSZÜLETNÉK-E ÉN VAJON 2016-BAN?”
CSODÁLATOS DOWN-SZINDRÓMÁSOK
BALLA ESZTER: „EMMA NEM ÉRZÉKETLEN ÉS VAK A DOLGOKRA, HANEM DOWN-SZINDRÓMÁS”
HETVENSZER HÉTSZER IS ! -Egy asszony, aki megbocsátott fia gyilkosának