ÚRVACSORA
Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. (Zsid 13,8)
Legutóbbi úrvacsora élményemet szeretném leírni. A szereztetési ige felolvasása után kimentünk, és a nálunk szokásos módon körbetérdeltünk az Úr asztala körül. Mikor a kenyeret a kezembe kaptam, éreztem, hogy száraz. Első gondolatom az volt, "hogy-hogy nem friss a kenyér?!" Aztán elszégyelltem magam, és az jutott eszembe, hogy "de hát ez az Úr Jézus teste!"
Halk kérdések jöttek: Melyik Jézus áll közelebb hozzám: az, aki tiszta ruhában a templomban prédikált sokak ámulatára, vagy aki csodákat tett mások szeme láttára? Belefér-e a gondolataimba az a Jézus is, aki véresen, elesetten, szennyesen, izzadtan, szikkadtan keresztre ment? Nagyon szelíden ezt kérdezte tőlem. Én pedig a "száraz kenyeret" választottam, ez volt az ő igazi lényege, ezért jött közénk.
"...ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz." (Jn 12,24)
Imádság: : Köszönjük Jézus, hogy te élő kenyér vagy számunkra, és általad van igazi életünk. Áldd meg közösségeinket, amikor asztalod körül összegyülekezünk, hogy a szent jegyeket hálaadással vehessük. Ámen.
Krisztus jelen van az úrvacsorában!
Czabán Angelika (Budapest, Magyarország)
Kapcsolódó hírek:
"Uram, te mosod meg az én lábamat?"
BÖJT MÁSODIK VASÁRNAPJA
VILÁGOSSÁGBAN JÁRNI
IGAZI FOGADALOM