Újévi fogadalmak

„Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok” (Filippi 3:14)

Tettél tavaly újévi fogadalmat? Valld be őszintén – mennyit tartottál meg? Ha nem sikerül mindet betartanod, csalódsz magadban, és úgy érzed, elbuktál. De nagyon nehéz egyszerre sok mindenen változtatni, aztán elvárni, hogy a dolgok ne alakuljanak vissza.
Az Újév új kezdetnek érződik – remek alkalom a változtatásokra. Ha úgy döntesz, hogy fogadalmat teszel, akkor tekintsd azt egy folyamatnak, amit az év során kell magvalósítanod. Végtére is ’újévi fogadalmakról’ beszélünk, nem ’januári fogadalmakról’, vagy ’kéthetes fogadalmakról’. Ezért, amikor újévi fogadalmat teszel, tartsd észben a következőket:
1) A legfontosabb, hogy kérdezd meg Istent a fogadalmaidról. Kérdezd meg Őt, milyen változásokat akar tenni az életedben. Helyezd őt a döntéseid középpontjába!
2) Egyszerre csak egy dologgal foglalkozz! Ha túl sok mindenbe belefogsz, akkor elveszíted a fókuszt, és nehéz lesz megtartani a fogadalmakat.
3) Kezdd kicsiben! Kis lépésekkel haladj a célod felé, amelyeket teljesíteni tudsz! .Arra gondolj, amit tenni fogsz, ne arra, amit nem. Tehát ahelyett, hogy azt gondolnád: „Nem fogok kritizálni másokat”, gondold azt: „Ma mindenkiben, akivel találkozom, keresek valami jót”. (ld. Filippi 4:8). 4.) Folyamatosan ellenőrizd a haladásodat! Nézz vissza, honnan indultál!
A Biblia azt mondja: „Ezekkel törődj, ezekkel foglalkozz, hogy előrehaladásod nyilvánvaló legyen mindenki előtt” (1Timóteus 4:15). Ha nem jutottál olyan messzire, mint remélted, ne aggódj, kérd Istent, hogy újítsa meg lelkesedésedet a céljaid iránt!

és most?
Emlékszel, amikor Újév napján azt mondtuk, írj egy levelet magadnak? Olvasd el most a levelet! Köszönd meg Istennek, hogy az életed megváltozott, növekedett! És most írj egy levelet a következő Újévre is!

Tanács.jpg

Válasz

A Nyitott ajtó elv

„A látomás után nyomban igyekeztünk elmenni Makedóniába, mert megértettük: Isten oda hívott minket, hogy hirdessük nekik az evangéliumot” (Apostolok cselekedetei 16:10)

A Bibliában ezt olvassuk: „Azután átmentek Frígia és Galácia földjén, mivel a Szentlélek nem engedte nekik, hogy hirdessék az igét Ázsiában. Amikor Míszia felé mentek, Bitiniába próbáltak eljutni, de Jézus Lelke nem engedte őket. Ezért Míszián áthaladva lementek Tróászba.
Egy éjjel látomás jelent meg Pálnak: egy makedón férfi állt előtte, és ezekkel a szavakkal kérlelte őt: Jöjj át Makedóniába, légy segítségünkre! A látomás után nyomban igyekeztünk elmenni Makedóniába, mert megértettük: Isten oda hívott minket, hogy hirdessük nekik az evangéliumot” (Apostolok cselekedetei 16:6-10). Istennél a „nyitott ajtó elv” működik. Ha kinyit egy ajtót, be kell lépnünk.
Amikor Isten nem engedte Pálnak, hogy Ázsiába menjen, ő nem ácsorgott ott azt kérdezve: „Miért, Uram?” – hanem továbbindult.
Pál számára nem volt nagy ügy, hogy megpróbált valamit, és az nem működött. Hitte, hogy az ő ajándéka Isten számára a készséges szíve és a mozdíthatósága, Isten ajándéka pedig az ő számára, hogy mindig oda fogja vezetni, ahol lennie kell.
Ha Isten megakadályoz valamiben, az ugyanolyan iránymutatás, mint amikor megenged valamit. Minden ajtó, ami zárva marad, minden lehetőség, amihez nem jutsz hozzá, minden alkalom, amikor hiába vársz egy hívást, éppen annyira Isten vezetése, mint az, ha valami sikerül.
Ezért ha tudod, hogy nem maradhatsz ott, ahol most vagy, az kiindulási pont lehet ahhoz, ahová Isten vezetni akarja az életedet. Ez pedig gyakran azzal kezdődik, hogy valami kavargó nyugtalanságot érzel a lelkedben.

és most?
Isten kinyitott egy ajtót számodra? Imádkozz, hogy legyen bátorságod arrafelé lépni, amerre hív!

Uram ,köszönjük ,hogy rád bízhatjuk jövendőnket.jpg

Válasz

Legyőzve

„Legyőzték őt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével.” (Jelenések 12:11)

A kereszten Jézus legyőzte a Sátánt. Győzelme egyben a mi győzelmünk is. Hatalma a mi hatalmunk. Tudomásul kell vennünk a gonosz létezését, de nem kell félnünk tőle.
A Biblia azt mondja: „Ti Istentől valók vagytok, gyermekeim, és legyőztétek őket, mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van” (1János 4:4). Isten lelke bennünk van. „Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik?” (1Korinthus 3:61).
Isten hatalmasabb és erősebb a Sátánnál, örökké Övé a győzelem. És Isten a mi oldalunkon áll. „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” (Róma 8:31).
Isten nekünk adta a Sátán legyőzésének kulcsát. „Legyőzték őt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével.” Ha megértjük, hogy Jézus halála a Sátán feletti hatalmat jelenti, a gonosz tervei semmilyen módon nem lesznek hatással ránk.
Ha megosztjuk a bizonyságtételünket, a történetét annak, hogyan munkálkodott Isten az életünkben, akkor épülhet a hitünk.
Ha megemlékezünk arról, mit tett Isten azért, hogy megváltson minket, az segít, hogy bízzunk benne, hogy elhiggyük, Ő hűséges.
Ha úgy érezzük, hogy a gonosz támad minket, tudhatjuk, hogy Istenre támaszkodhatunk, aki mint mindig, most is átvezet mindenen.
Bármennyire erősnek tűnik is a támadás, legyőzhetjük, ha emlékszünk, hogy a győzelem már nekünk adatott, és a megbízható, hűséges és jó Istenünk utunk minden lépésénél velünk van.

és most?
Gondolj vissza életednek azon időszakaira, amikor megtapasztaltad Isten hűségét! Írd le, s majd ha úgy érzed, lelki támadás alatt vagy, olvasd őket újra!

Így emlékezhetünk.jpg

Válasz

Gyümölcsök

„Gyümölcseikről ismeritek meg őket.” (Máté 7:20)

A ’Lélek gyümölcseiről’ szólva kilenc jellemvonásról beszélünk: „szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” (Galata 5:22-23).
Ezek a gyülölcsök nem csak „dísznek” vannak, azért teremnek, hogy megosszuk őket másokkal; különben annyit sem érnek, mint a meg sem termett gyümölcsök. A gazdák fogyasztásra szánják termesztett gyümölcseiket, zöldségeiket, nem csupán a saját kedvükre, hogy addig nézzék, amíg el nem rothadnak. Így van ez a lelki gyümölcsökkel is.
A lélek gyümölcseinek megterméséhez sok erőfeszítésre és Istenbe vetett bizalomra van szükség. Nem teremhetünk gyümölcsöt, ha nem kapcsolódunk Hozzá.
Jézus azt mondta: „Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem” (János 15:4).
De nem elég megteremni a gyümölcsöt, meg kell osztanunk másokkal, hogy áldássá lehessenek számukra, és így megtapasztalhassák Isten országát.
Pál azt írja: „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk” (Efézus 2:10). Ha csak azon munkálkodunk, hogy szeretetteljesek, örömteliek, türelmesek, kedvesek, jók (és a többi gyülölcs-tulajdonság) legyünk, de nem éljük ezt senki felé, vagy nem engedjük, hogy érezzék a hasznát, akkor tulajdonképpen rendelkezünk-e ezekkel a tulajdonságokkal? Tényleg szeretteljesek vagyunk, ha sosem mutatjuk ki a szeretetet? Nem csak teremni kell hát a gyümölcsöket, hanem meg is kell osztani azokat másokkal!

és most?
Egyél egy gyümölcsöt! Miközben eszed, imádkozz, hogy te is meg tudd teremni és másokkal megosztani életed gyümölcseit!

Legyél te is az.jpg

Válasz

Változtasd hitté a félelmet!

„Isten az én szabadítóm, bízom és nem rettegek.” (Ézsaiás 12:2)

Mekkora szerepet játszik az életedben a félelem? Néha hasznos lehet, például, ha mi magunk vagy szeretteink fizikai veszélyben vannak. Akkor figyelmeztető rendszerként szolgál, jelzi, hogy valami nincs rendben, és segítségre van szükségünk a helyzet megoldásához. (Ha úgy találjuk, hogy nem ismerjük fel a veszélyes helyzeteket, akkor Istentől kell kérni jobb ítélőképességet és bölcsességet.)
A Biblia említi az istenfélelmet, lásd például Zsoltárok 11:10, Prédikátorok 12:13 és Példabeszédek 14:27 – de emellett számos más helyen is. Ez nem azt jelenti, hogy meg kéne ijednünk Istentől. Inkább azt jelenti, hogy tisztelnünk kell Őt és az akaratát.
A Biblia azonban olyan félelemről is beszél, ami leterhel és megnyomorítja az életünket. Majdnem mindnyájunknak van olyan félelme, amiből ki akarunk törni, de ha saját erőből próbáljuk, akkor nagyon nehéz, sőt azt is mondhatjuk, lehetetlen teljesen megszabadulni tőle. Isten ereje kell hozzá.
Gyakorlatilag minden alkalommal, amikor a Biblia erről a típusú félelemről beszél, akkor általában a következő szövegösszefüggésben teszi: „ne félj”, „ne rettegj” vagy, hogy „Isten elcsitítja a félelmet” (találsz erre néhány példát a Zsoltárok 34:5, Ézsaiás 41:10 vagy Józsué 1:9).
Az 56. zsoltárban ezt írta Dávid: „Ha félek is, benned bízom! Istenben, akinek igéjét dicsérem, Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?!” (4-5. vers).
Ezért, ha bármilyen okból félünk, tárjuk fel érzéseinket Isten előtt és határozzuk el, hogy a félelmet benne való hitté és bizalommá változtatjuk!

és most?
Ha félsz, beszélj róla egy közeli barátoddal vagy a lelkészeddel! Kérd a támogatásukat, és együtt kérjétek Istent, hogy vonjon téged közelebb magához és töltsön el a békéjével!

Ne félj attol2.jpg

Válasz

Hitben járni

„Hitben járunk, nem látásban.” (2Korinthus 5:7)

A Zsidókhoz írt levélben ezt olvassuk, „Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívta Isten, hogy induljon el arra a helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy” (Zsidók 11:8).
Amikor Istent követjük, legtöbbször úgy indulunk, hogy azt sem tudjuk, hová vezet minket. Teljesen felkészültek akarunk lenni, tisztán látni, hogy mi következik. Nem szeretjük az ismeretlent. De Isten azt mondja, hogy „hitben járunk, nem látásban.” Azt kéri, hogy bízzunk benne, és lépjünk ki a komfortzónánkból. Nem ad választ mindenre az első lépés megtétele előtt, itt jön a képbe a hitben járás. Talán nem látjuk, merre megyünk, de tudjuk, hogy Isten vezet, bízhatunk Benne, hogy örökkétartó jó dolgok felé vezet, hogy az út minden lépésénél mellettünk áll és megad mindent, amire szükségünk van ahhoz, amire Ő elhívott.
A Biblia azt mondja: „Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!” (Példabeszédek 3:5). Isten útjai és gondolatai a mieink felett állnak. Nem mindig értjük őket, de bíznunk kell bennük!
Isten gyakran megmutatja, hogy merre menjünk, mikor, mit tegyünk. Olyan ez, mint amikor gázlóköveken lépkedsz, ahol mindig a következő lépésre kell figyelned és nem azon aggodalmaskodni, mi következik. Így kell élni, ez Tőle való függésben tart. Ő ilyen életet szán nekünk.
A Tőle való függés gyakorlása sok időt igényel, ezért láss is hozzá!

és most?
Keress annyi bibliaverset, amennyit csak találsz az Istenbe vetett bizalomról! Válassz ki közülük néhányat, tanuld meg őket, és ismételd el magadban, amikor félsz az ismeretlentől!

Bizalom.jpg

Válasz

Ha Krisztus nem jött volna el

„Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!” (János 1:29)

A Bibliát kutató tudósok nem értenek egyet Krisztus születésének pontos dátumában. Abban sem biztosak, hogy a Születés Temploma (amit minden nap zarándok látogatnak Betlehemben) valóban a születés pontos helyszíne. Azt pedig egyikünk sem érti, hogy egy szűz lány hogyan foganhatott gyermeket a Szentlélek által.
De nem is kell tudnunk, hogy mikor, hol és hogyan született Jézus. Csak azt kell tudni, hogy miért. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3:16).
Csak négy dolog számít:
1) Ha Krisztus nem jött volna el, nem tudnánk, kicsoda Isten.
2) Ha Krisztus nem jött volna el, a bűneinkre nem lenne bocsánat. Jézus neve azt jelenti: „Jehova megment!” Keresztelő János így nevezte Őt: „az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!” (János 1:29).
3) Ha Krisztus nem jött volna el, az imáink nem találnának meghallgatásra. A bibliai időkben a papok vitték az emberek kéréseit Isten elé. Nekünk Jézus a főpapunk, aki megérti gyengeségeinket, mert „hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk” (Zsidó levél 4:15-16).
4) Ha Krisztus nem jött volna el, nem lenne biztosítékunk arra, hogy újra el fog jönni, és „majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják őt üdvösségükre” (Zsidó levél 9:28).
Ma erre a négy dologra összpontosítsunk, és mondjunk köszönetet Istennek az Ő Fiáért!

és most?
A karácsonyi ünnepek közepette szánj néhány percet arra (akár egyedül, akár a barátaiddal vagy a családoddal), hogy elgondolkozz Jézus születésének csodáján, és mondj köszönetet a megváltásért!

Visszajőn.jpg

Válasz

Miről szól a karácsony?

„Semmi… nem választhat el minket Isten szeretetétől” (Róma 8:39)

Azon az első karácsonyon Isten valami rendkívüli dolgot cselekedett. Ma azonban a rohanás és az ünnepre való készülés izgalmai közepette megfeledkezünk erről, és elveszítjük a karácsony csodáját. Szánjunk néhány percet arra, hogy végig gondoljuk, mit jelent számunkra mindaz, ami a legelső karácsonyon Betlehemben történt. Jézus feladta mennyei kényelmét és dicsőségét, hogy a kegyetlen, rideg, durva földön éljen.
Feladta fájdalmaktól mentes otthonát, és emberi formát öltve eljött közénk, hogy átélhesse azokat a fájdalmakat, amiket mi is átélünk, hogy kigúnyolják azok, akik nem hittek benne, hogy a legjobb barátai elárulják és megtagadják, hogy halálra ítéljék azok, akik pár nappal azelőtt még örömmel ünnepelték az utcákon.
Elhagyta mennyei Atyját, megszületett és jászolba fektették, mert földi szülei nem találtak számára más fekvőhelyet.
Elhagyta mennyei trónját és a lehető legalázatosabb, legszerényebb módon jött el a földre. Mindezt értünk tette. Ennyire szeret minket Jézus! Hajlandó volt mindezen keresztülmenni, meghalni a kereszten és a megváltásunkért kifizetni bűneink árát. El sem tudjuk képzelni azt a nagy szeretetet, amit irántunk érez.
Pál azt írta: „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban” (Róma 8:38-39). Jézus a lehető legjobb ajándék, amit csak kaphatunk.

és most?
Ezen a karácsonyon szánj időt arra, hogy emlékezz, mennyire szeret minket Jézus és mit tett értünk! Köszönd meg Istennek, hogy ajándékba adta a Fiát!

Karácsonyi könyörgés.jpg

Válasz

„Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk.” (Róma 15:1)

Amikor mások bátorítására kerülne sor, talán úgy érzed, nem tudsz semmi értékeset mondani. Talán úgy gondolod, hogy a saját életed sem éppen csodálatos, akkor hogyan tudnál inspirálni másokat? De fontold meg az ismeretlen költő szavait: „Egyetlen dal lángra lobbanthat egy pillanatot, egyetlen virág is felébreszthet egy álmot.
Egyetlen fából erdő nőhet, egyetlen madár is hirdetheti a tavasz érkezését.
Egyetlen mosollyal barátság kezdődhet, egy kézszorítás is felemelheti a lelket.
Egyetlen csillag utat mutathat a hajónak a tengeren; egyetlen szó megfogalmazhatja a célt.
Egyetlen gyertya is el tudja űzni a sötétséget, egyetlen nevetés is le tudja győzni a komorságot.
Egyetlen lépéssel elkezdődhet egy út;
egyetlen szóval elindulhat egy imádság.
Egyetlen reménysugár fellelkesíthet;
egyetlen érintés megmutatja, hogy törődsz a másikkal.
Egyetlen hang is szólhat bölcsességgel; egyetlen szív is tudhatja az igazat.
Egyetlen élet is hozhat változást… minden csak rajtad áll.”
John Walker író a következőket mondja: „Isten természetéhez hozzátartozik a biztatás. Az Újszövetségben a biztatás szó ugyanaz, amit Jézus használt a Szentlélek bemutatására, aki pártfogónk… állandó vigasztalónk… bátorságunk forrása.”
Néha a biztatás nem jelent mást, mint hogy leülsz a másik mellé, aki éppen nehézségen megy keresztül, hajlandó vagy meghallgatni, segíteni és vigasztalni őt a szükség idején. Néha egy apró cselekedet is változást hozhat, mert Isten munkálkodik azon keresztül, és a kis dolgokat is jelentőségteljessé alakíthatja.
Csak lépj ki és vállald fel, hogy biztató vagy! A többiben Isten segít.

és most?
Ismersz olyat, aki nehéz időket él át? Kérd Istent, hogy segítsen őt bátorítani, tölts vele némi időt! Ne erőlködj azon, hogy jó tanácsot osztogass, csak légy mellette, a többit bízd Istenre!

Legyél te is az.jpg

Válasz

„Mindegyikünk a felebarátja kedvét keresse, mégpedig annak javára és épülésére.” (Róma 15:2)

A szónak ereje van. Lehet a bátorítás legjobb eszköze, de a legerősebb fegyver is. Erre emlékeztet az Efézus 4:29 is: „Semmiféle bomlasztó beszéd ne hagyja el a szátokat, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják.”
Vigyáznunk kell, mit mondunk! Először a szívünk legyen összhangban Istennel!
A Máté12:34-ben Jézus ezt mondta: „Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.”
Ha a szívünk tele van nehezteléssel és keserűséggel, az a szavainkból is kihallatszik. De ha a szavak szeretettel teli szívből jönnek, akkor erősíteni, bátorítani, inspirálni tudnak másokat.
Pál azt mondta: „Mindegyikünk a felebarátja kedvét keresse, mégpedig annak javára és épülésére” (Róma 15:2).
Mások biztatása jó érzéssel tölt el, még akkor is, ha a saját helyzetünk nem éppen ideális, és önmagunk számára is bátorító, ha látjuk, hogy szavaink pozitív változást idéznek elő másokban.
Lehet, hogy a szavainkkal valakit helyre kell igazítanunk. Ezt is tehetjük szeretetből, úgy, hogy nem ítéljük és nem bátortalanítjuk el a őt.
A Biblia figyelmeztet: „ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel” (Galata 6:1).
Habár néha figyelmeztetnünk kell a másikat, hogy rosszul csinál valamit vagy elfordul Isten akaratától, ám ezt bátorítón és támogatón kell tennünk, inspirálva őt arra, hogy Isten segítségével a lehető legtöbbet hozza ki magából.

és most?
Olvasd el újra a mai igét! Tűzd ki célul, hogy minden szavad és bátorításod valóban építsen másokat! Kérj Istentől olyan szívet, ami telve van szeretettel, hogy szavaid is gyengédek, támogatóak legyenek!

Szavak.jpg

Válasz