Akkor ezt mondta Mózes az ÚRnak: Kérlek, Uram, nem vagyok én ékesen szóló. Ezelőtt sem voltam az, de azóta sem vagyok, hogy szolgáddal beszélsz. Sőt nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok én.
De az ÚR ezt mondta neki: Ki adott szájat az embernek? Ki tesz némává vagy süketté, látóvá vagy vakká? Talán nem én, az ÚR?! Most azért menj! Én leszek a te száddal, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj!
De ő azt felelte: Kérlek, Uram! Küldj mást, akit küldeni tudsz!
Ekkor az ÚR haragra gerjedt Mózes ellen, és azt mondta: Van neked egy testvéred, a lévita Áron. Tudom, hogy ő jól tud beszélni. Sőt jön is már eléd, és ha meglát, szívből fog örülni. Beszélj azért vele, és add szájába a szavakat! Én pedig a te száddal és az ő szájával leszek, és megtanítalak benneteket arra, hogy mit cselekedjetek. Ő majd beszél helyetted a néppel. Ő lesz a te szád, te pedig istenként állsz mellette. Vedd a kezedbe ezt a botot is, és tégy vele jeleket!

2Móz 4,10-17.

BELENŐNI A CIPŐBE

Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet. (Péld 3,5-6)

A vasárnapi istentiszteleten lelkészünk igyekezett bemutatni, milyen nehéz valaki másnak a cipőjében járni. Mindannyian nagyokat nevettünk, amikor megpróbált egy gyerekcipőben menni, a gyermekek pedig felnőttek cipőiben igyekeztek járni.
Miközben hallgattam a prédikációt, eszembe jutott, hogy időnként számomra is nehéz, hogy "belenőjek abba a cipőbe", amelynek viselésére Isten kér.
Néha nem érzem magam alkalmasnak, vagy kellően képzettnek egy új feladatra. De ilyenkor eszembe jut Isten Mózesnek adott válasza a mai olvasmányunk szerint, amikor Mózes panaszkodott, hogy ő nehéz és lassú beszédű, és nem akart a nép vezetője lenni. Ilyenkor megbátorodok, és bízom abban, hogyha kész vagyok Isten hívásának engedelmeskedni, ő segít felnőni a feladathoz.
Máskor pedig azért vonakodom, mert nem akarok feladni valami szívesen tett dolgot az Istennek való szolgálat érdekében.
De ha Jézus áldozatára tekintek, megszégyenülök. Tudom, hogy hiányosságom ellenére Isten várja, hogy az ő útján járjak.

Imádság: Atyánk, köszönjük, hogy új és különös módokon is szolgálhatunk téged. Nyisd meg szemünket és szívünket, hogy minden nap egyre jobban szolgáljunk neked! Ámen.

Milyen feladatra hív ma Isten?
Randy Bury (Tennessee, USA)