Dávid bizonyságtétele. Tarts meg engem, Istenem, mert hozzád menekültem!
Ezt mondom az ÚRnak: Te vagy az én Uram, rajtad kívül nincs, ami jó nekem.
A szentekben, akik a földön élnek, és a dicsőségesekben telik minden kedvem.
Sok fájdalmuk lesz azoknak, akik máshoz csatlakoznak. Nem mutatok be nekik vérrel kevert italáldozatot, még nevüket sem veszem ajkamra.
URam, te vagy osztályrészem és poharam, te tartod kezedben sorsomat.
Osztályrészem kies helyre esett, örökségem nagyon tetszik nekem.
Áldom az URat, mert tanácsot ad nekem, még éjszaka is figyelmeztet bensőm.
Az ÚRra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van.
Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van.
Mert nem hagysz engem a holtak hazájában, nem engeded, hogy híved leszálljon a sírba.
Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.

Zsolt 16.

LÉGHEGYEK

Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy perccel is? (Mt 6,27)

Biztos csak a szemem űz tréfát velem! Hegyek kezdtek felsejleni a horizonton, ahogy az ismeretlen országúton autóztam, melyek pontosan úgy néztek ki, mint Pennsylvaniában. Csak az járt a fejemben, hogy a dombokat megkerülve több mérföldet vissza kell mennem, vagy hosszú, kacskaringós út vár rám, tele meredek emelkedővel, és erre most végképp nem vágytam.
Az új életem Michiganben már így is elég nehéz volt, hiszen új állást, új gyülekezetet, új barátokat, új orvosokat kellett találnom. A legutolsó, amire vágytam, egy újabb megmászandó hegy volt, akár valós, akár átvitt értelemben. Aztán újra körülnéztem. Amit hegynek néztem, valójában a Michigan tóról felemelkedő pára volt. Ahogy közelebb értem, eltűnt; csak levegő volt, nem szilárd anyag. A félelmeim alakították a párát valódi fenyegetéssé.
Hányszor aggódtam az életben olyan feladatok miatt, amik végül nem bizonyultak nehéznek?
Ha valódi nehézségekről volt szó, Isten szeretete talán nem bizonyult elegendőnek, hogy megbirkózzak velük?
Az Úrra nézz - suttogtam magamban, és erőt találsz, ami az egyenetlent egyenessé teszi. (Ézs 40,3-5)

Imádság: Urunk, ha erőt vesz rajtunk az aggodalmaskodás, emlékeztess minket, hogy te mindig velünk vagy! Ámen.

Ma és minden nap az Úrra bízhatom a gondjaimat.
Nancy Clark (Michigan, USA)