"Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál?
Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk?
Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is? Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?" "Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.
Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja."

Mt 6,25-34.

MADÁRDAL

Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem vagytok-e ti értékesebbek azoknál? (Mt 6,26)

2014-ben a fiam sokáig kórházban volt. A telet a helyzetünk még hidegebbé és sivárabbá tette. A barátságtalan kórház mellett azonban volt egy nyitott kert, ahol egy kis lugas a békességet jelentette számunkra. A sűrű jázminágak mennyezetet szőttek a díszes pad fölé. Oldalról örökzöld ciprus és színes virágba borult kaméliabokrok szegélyezték. Középen egy gyönyörű madárház és egy póznára erősített madáretető állt. De a legcsodálatosabb a kórház falain belül is visszhangzó madárének volt. A kis kert telve volt élettel, és a természet zenéje csengett benne.
Minden nap, amikor elvittem a fiamat sétálni a kerekesszékében, megálltunk ezen a helyen. Itt néhány percre elfelejthettük a gondjainkat, élvezhettük a természet szépségét, nézhettük a játszadozó madarakat, és közben hallgathattuk gyönyörű éneküket. Gyakran gondolok erre a kertre, mert a nehéz időben a békesség szigete volt, és mindig a mára kijelölt igét juttatta eszembe. Emlékeztetett arra, hogyha Isten még a madaraknak is gondját viseli, akkor mennyivel inkább törődik velünk.
Nem egyedül kell az élet nehézségeivel megbirkóznunk. Nemcsak Isten gondoskodó szeretete van mindig velünk, hanem az ő békessége is, mely minden értelmet meghalad (Fil 4,7).

Imádság: Urunk, köszönjük szeretetedet és gondoskodásodat. Köszönjük, hogy meggyógyítasz és békességet adsz. Ámen.

Isten az ég madarainál is jobban törődik velünk.
Karen Gower Woodard (Észak-Karolina, USA)