Jézus mondja: "Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.
Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is?
És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes."

Mt 5,43-48.

TANULJUNK MEGBOCSÁTANI!

Jézus így könyörgött: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! (Lk 23,34)

Sok évvel ezelőtt, amikor én hét, az öcsém pedig hároméves volt, szemtanúja voltam annak, ahogy egy csoport felnőtt megfélemlítette édesanyámat japán származása miatt. Annak ellenére, hogy túl fiatal voltam megérteni, pontosan mi történik, haragot és gyűlöletet éreztem. Tudtam, ha most apám nem a tengerentúlon szolgálna katonaként, hanem otthon lenne velünk, azok az emberek biztos nem mertek volna úgy bánni velünk. Sokszor láttam anyukámat sírni, amíg apukám nem volt otthon. Nehezen értettem meg, miért kell a családunknak szenvedni származásunk miatt.
Idővel megértettem, hogy keresztényként Isten arra hívott minket, hogy bocsássunk meg azoknak, akik bennünket vagy szeretteinket bántják. Szerintem az egyik legnehezebb dolog, amit Isten kér tőlünk, hogy szeressük ellenségeinket, és imádkozzunk azokért, akik üldöznek minket (Mt 5,44), ahogyan Jézus is tette a kereszten.
Habár nem felejtettem el, de megbocsátottam azoknak az embereknek, akik gonoszak voltak. Ez számomra olyan, mint egy fájdalmas seb, ami begyógyult, a heg viszont egy állandó emlékeztető. Jézus szavai és példája sokat tanított nekem a megbocsátásról.

Imádság: Drága Atyánk, köszönjük, hogy megbocsátasz nekünk, miképpen mi is megbocsátunk másoknak. Ámen.

Amikor megbocsátok, Isten meggyógyít.
Eileen Thrift (Florida, USA)