Ezzel az áldással áldotta meg Izráel fiait Mózes, az Isten embere, mielőtt meghalt. Ezt mondta: A Sínairól jött az ÚR, a Széírről ragyogott rájuk, a Párán hegyéről tündökölt, megérkezett szent seregével, jobbján lángoló tűzzel. Mennyire szereti népét! Szentjei kezedben vannak, lábaidhoz telepednek, befogadják beszédedet. Mózes törvényt adott nekünk, Jákób gyülekezetének, örökségül. Az ÚR lett Jesurún királya, mikor összegyűltek a nép vezetői, együvé Izráel törzsei.
Éljen Rúben, ne haljon ki, ha kevés is a száma!
Júdára ezt mondta: Hallgasd meg, URam, Júda szavát! Vezesd őt vissza népéhez; ha harcolnia kell kezével, segítsd ellenségével szemben!
Lévire ezt mondta: Tummímodat és úrímodat add ennek a hűségesnek! Mert próbára tetted Masszában, perbe hívtad Meríbá vizeinél. Aki azt mondta, hogy nem néz se apjára, se anyjára, nem ismerte el testvéreit, nem akart tudni fiairól. Parancsodat megtartották, szövetséged megőrizték. Tanítják döntéseidre Jákóbot, és törvényedre Izráelt. Tömjént tesznek orcád elé, áldozatot oltárodra. Áldd meg, URam, amije van, gyönyörködj keze munkáiban! Támadói derekát törd le, és gyűlölőiét, hogy föl se kelhessenek!
Benjáminra ezt mondta: Az ÚR szerelmese ő, biztonságban lakik nála, oltalmazza őt mindenkor; hegyhátai között lakik.

5Móz 33,1-12.

ELENGEDÉS

Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. Azért nem félünk... (Zsolt 46,2-3)

Majdnem dél volt, és már nyugtalankodtam. Az övsömör elleni gyógyszerem kiszállítására vártam, amit a tünetek megjelenése után nem sokkal el kell kezdeni szedni, hogy hatásos legyen. Nem vezetek, és a szállító cégnek dél volt a határideje. A várakozás és a bizonytalanság poszttraumás stresszt vált ki nálam.
Mereven bámultam a kaktuszokat és a sivatagi jukkákat a távoli hegyeken. Hirtelen eszembe jutott, hogy Isten gondoskodik rólam. Felírtam a gyógyszerem nevét egy cetlire, és beleraktam az "Isten-dobozomba", a dobozba, amely fizikálisan emlékeztet arra, hogy aggodalmaimat Istenre bízzam.
Nem sokkal később telefonon hívtak, hogy a gyógyszeremet még aznap megkapom. De már a hívás előtt megnyugodtam, mert elengedtem az aggodalmamat, és hittem, hogy Isten így vagy úgy segíteni fog.
A lelkészem azt mondja, hogy "a győzelem nem a küzdelem hiánya, hanem Isten jelenléte a küzdelmeidben." Habár szeretném, bárcsak ne küzdenék poszttraumás stresszel, mégis hálás vagyok Istennek, hogy segít ezekben a helyzetekben.
Lehet, hogy félünk bizonytalan helyzetekben Istenben bízni, de amikor átadjuk aggodalmainkat neki, akkor ő képes meggyógyítani és gondoskodni rólunk.

Imádság: Istenünk, aggódásainkban segíts bízni benned! Köszönjük békédet a nyugtalanság idején. Ámen.

Amikor átadom aggodalmaimat Istennek, békére találok.
Loe Griffith (Arizona, USA)