Reám borul az est sötét, méla csendje,
Nagy ígéreteid csengnek a fülembe,
Hogy kiárasztod reám áldásod árját,
Úr Jézus, Szentlelked szentséges hatalmát.
Nagyon várlak Téged áldott égi harmat,
Vessél véget bennem a nagy szárazságnak!
Közeledésed felém engedd éreznem,
Nagy ígéreteiddel maradj velem!
Hogy értelme legyen hívő életemnek,
Hogy tiszta edénye legyek kegyelmednek.
Hogy eljussak Veled minden igazságra,
Ez lett a szívemnek legfontosabb vágya.
Várakozásomnak Te legyél a fénye,
Mustármag-hitemnek dicső eredménye.
Hogyha a földtől mélyre evezhetek,
Hogyha messze elvisz Veled a szeretet,
És szavadra majd újból hálót vetek,
Ha némulni fognak a habok, a szelek,
Akkor is Te fogjad erősen a kezem,
Amíg mennybe érek, Uram, maradj velem!
Ha majd égi fényben arcod ragyog felém,
Ha majd célt fog érni a hit és a remény,
És trónodhoz emelsz Lelked erejével,
Ott megvidámítasz színed örömével!
TAVASZI TÁJ
Sík Sándor: CSENDES TAVASZI DAL
Gyöngyvirágos szép tavasznap,
Testvérül ma elfogadj,
Kisgyereknek, szép-igaznak,
Önmagamnak visszaadj.
Fürge szellő, lég suhanca,
Légy te most a mesterem.
Míg szökellve szétsuhansz a
Friss füvön, jer, játssz velem!
Új tavasz, legyünk ma egyek!
Add, ma mindent elfeledjek,
Ami nem dal, nem derű,
Nem győzelmes-egyszerű.
Félre tőlem, téli rontás,
Zúzmarázó kételyek,
Sziromrázó részrebontás,
Gondok, árnyak, éjjelek.
Drága köntös, egyszerűség,
Tiszta tóga, légy ruhám;
Kék-fehér tükröd, derűs ég,
Arcom nézze vissza rám.
Zaj ha bennem, elcsituljon,
Csendnek ujja rám simuljon.
Angyalujjú rejtelem,
Tiszta béke, légy velem!
Kommentáld!