"Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is? Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?" "Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja."

Mt 6,25-34.

TÖKÉLETES BÉKESSÉG

Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt. (Fil 4,6)

Időnként mindnyájunkkal előfordul, hogy nyugtalankodunk és aggódunk, a legrosszabbat várva. Némelyek azonban állandó aggodalmaskodásban élnek, amely azt okozhatja, hogy elhanyagoljuk egészségünket, rosszul alszunk, vagy depresszióssá válunk - elveszítve a jobb napok felőli reményt.
Isten nem ezt várja el tőlünk. Jézus a Mt 6,27-ben azt kérdezte a hallgatóitól: "Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is?" Jézus tudta, hogy az aggodalmaskodás árt az egészségünknek, elrabolja békességünket és örömünket, és mindazt a jót, amelyet Isten tervezett számunkra.
Amikor érzem, hogy az aggodalmaskodás hullámai növekednek bennem, az Úr békességére gondolok. Kiöntöm Isten előtt a szívemet. A Biblia megvigasztal és bizonyosságot ad, hogy Isten velem van, és ismeri harcaimat. Bátorít, hogy legyek kitartó a bizakodásban és az Istenben való reménységben. Milyen gyakran tegyem ezt? Naponta! Ez egy állandó folyamat.
Ézs 26,3 mondja: "Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik". Elhatároztam, hogy állhatatos leszek, mert akarom ezt a békességet.

Imádság: Urunk, segíts átadni neked gondjainkat és aggódásunkat, hogy békességet és nyugalmat találjunk. Ámen.

Ha mindig az Úrra tekintek, az világos látást ad.
Linda M. Scarola (New York, USA)