Egyetlen kis csavarnak is megvan a maga szerepe. Az alábbi történet is erről beszél:

A kis csavar egy volt a sok százezer közül. Két vaslemezt szorított egymáshoz a hatalmas hajón. Egy nap megszólalt:
- Elég kényelmetlen helyem van itt. Egy kicsit kinyújtózom, nekem is jár egy kis pihenés…
A környező csavarok kétségbeesetten üvöltöttek rá, amikor meghallották, hogy lazítani akar egy kicsit.
- Megőrültél, kiscsavar? Ha elengeded a két vaslemezt, mi kettészakadunk!
A vasgerendák nem hittek a fülüknek:
- El ne engedjétek a lemezeket, mert akkor megingunk mi is!
Szélvészként terjedt el a hír az egész hajón:
- A kiscsavar forgat valamit a fejében!
Mindenki megijedt. A hatalmas hajótest még a gondolattól is remegni kezdett: a kiscsavar kieshet a lyukból…
A vékony és vastag vaslemezek, a hajóbordák, a vasgerendák üzenetet küldtek a kiscsavarnak:
- Nagyon kérünk, légy szíves és maradj nyugodtan! Ha te lazítasz, veszélybe kerül az egész hajó, egyikünk sem fogja elérni a kikötőt! Ne tedd ezt velünk!
Ez hízelgett a kiscsavar büszkeségének. Eddig eszébe sem jutott, hogy ő mennyire fontos a többiek számára. Visszaüzente:
- Maradok, ahol vagyok!…

Kis csavarnak látod magad a családodban, a munkahelyeden, településed közösségében? Maradj a helyeden, és tedd azt, amit rád bízott az Úr!
Attól se többet, se kevesebbet!

A TE HELYED

Ahová Isten állított,
bizonnyal az a te helyed.
Csak ott lehet Ő pajzsod,
csak ott lehet mindig veled.
Áldást, ha kíván adni rád,
a földön szerte nem keres,
csak ott keres, a helyeden,
és jaj neked, ha a helyed üres.

Álld meg hát híven a helyedet,
ha elhagyod helyedet, a magadét,
az áldástól fosztja meg
Istennek egy más gyermekét.
Gondold meg jól, a te helyed,
te töltheted be, senki más.
Az Úr rád bízta, s Ő veled,
tied lesz majd a szabadulás.

Fogadd naponként a helyet,
mint Isten ajándékát.
Ne szőj magadnak más terveket,
add élted mind az Úrnak át.
Győzelmet akkor ad csupán,
imád csak úgy hallgatja meg,
ha mint az Ő hű harcosa,
el nem hagyod őrhelyed.

Halálig légy hű, s igaz,
úgy nyerhetsz majd égi koronát.
Benned az Úr, ha hű maradsz,
megdicsőítheti magát.
Örvendezve töltsd be helyedet,
boldog reménnyel várd a Urat.
Hadd lássák meg mindenek,
hogy, Ő békét és üdvöt ad.

Ha majd Királyod megjelen,
A földön szerte nem keres,
Csak ott, a saját kis helyeden,
S ÖRVENDEZVE LÁTJA NEM ÜRES.
Óh, MILY BOLDOG NAP SZÁMODRA EZ,
Ha itt a helyeden megtalál,
Magával visz a Mennybe fel,
S a trónon neked helyet ád. ÁMEN
Túrmezei Erzsébet verse