...Mert a test sem egy tagból áll, hanem sokból.
Ha ezt mondaná a láb: "Mivel nem vagyok kéz, nem vagyok a test része", vajon azért nem a test része-e? És ha ezt mondaná a fül: "Mivel nem vagyok szem, nem vagyok a test része", vajon azért nem a test része-e? Ha a test csupa szem, hol lenne a hallás? Ha az egész test hallás, hol lenne a szaglás?
Márpedig az Isten rendezte el a tagokat a testben, egyenként mindegyiket, ahogyan akarta. Ha pedig valamennyi egy tag volna, hol volna a test? Így bár sok a tag, mégis egy a test. Nem mondhatja a szem a kéznek: "Nincs rád szükségem", vagy a fej a lábaknak: "Nincs rátok szükségem!" Ellenkezőleg: a test gyengébbnek látszó részei nagyon is szükségesek, és amelyeket a test tisztességtelen részeinek tartunk, azokat nagyobb tisztességgel vesszük körül, és amelyek ékesség nélkül valók, azok nagyobb megbecsülésben részesülnek: az ékeseknek azonban nincs erre szükségük.
Isten szerkesztette így a testet egybe: az alacsonyabb rendűnek nagyobb tisztességet adva, hogy ne legyen meghasonlás a testben, hanem kölcsönösen gondoskodjanak egymásról a tagok. És így ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi.

1Kor 12,12-26.


MINDENKI KÉPES SZOLGÁLNI
Az Úr minden ösvénye szeretet és hűség azoknak, akik megtartják szövetségét és intelmeit. (Zsolt 25,10)

A koreai háború alatt fiatal matrózként egy amerikai torpedó hajón szolgáltam. Az volt a feladatunk, hogy kövessük a repülőgép-anyahajót, és kimentsük azokat a pilótákat, akik eltévesztették a kifutópályát és a vízbe zuhantak.
Az amerikai anyahajót kellett védenünk. A pilóták úgy tértek vissza az anyahajóra, hogy hátulról kb. 1 mérföld távolságnál egyenesen megcélozták a hajót, és a fedélzeten landoltak.
Később egy ausztrál anyahajót követtünk. A pilóták itt másként jártak el. Ők úgy közelítették meg a hajót, hogy éles jobb kanyart vettek, mielőtt letették a gépet. Nagyon tetszett az ausztrálok repülése. Merészebbnek tűntek az amerikai pilótáknál. De mindkét csapat pilótái nagyon ügyesek voltak, annak ellenére, hogy landolási módszerük különböző volt.
Azóta azon gondolkozom, hogy ez a kép hogyan vonatkozik a keresztényekre.
Néhányan megbízhatóan, csendesen és nagy drámák nélkül szolgálnak. Mások pedig kirobbanó energiával és szenvedéllyel osztják meg az evangéliumot.
Bármelyik módon is vezet bennünket Isten, mentegetőzés nélkül kellene azt tennünk, tudva, hogy Isten fontos utakat adott nekünk jóságának hirdetésére.

Imádság: Drága Istenünk, vezess bennünket bizonyságtételünkben azzal a meggyőződéssel, hogy megadtad számunkra a szükséges ajándékokat szereteted megélésére. Ámen.

Hogyan szolgálok másokat az Istentől kapott talentumommal?
Ken Claar (Idaho, USA)