Van, hogy egy váratlan esemény miatt másként kezdünk nézni az életünkre. Velem ez történt a napokban, és ráébresztett, mennyi jó van az életemben.
Néhány napja rettenetes élményben volt részem: este hazafelé mentem a gyerekekkel, amikor egy kereszteződésben a semmiből feltűnt egy óriási sebességgel száguldó autó, amikor a zebrán mentem át a gyerekekkel. Még akkor sem fékezett, amikor a reflektorai ránk vetültek, csak úgy száguldott felénk, hiába volt neki piros a lámpa. Iszonyatos nagyot ugrottam, magammal rántva a gyerekeket, egymás hegyén-hátán landoltunk a járdán, az autós meg elhajtott.
Csak pár másodperc volt az egész, de úgy éreztem, lepergett előttem az életem. A gyerekek is nagyon megijedtek, napokig ez volt a téma nálunk. Nekem a halálfélelmen és a mérhetetlen dühön túl az is eszembe jutott, hogy hálásak lehetünk, amiért túléltük. Ezzel együtt napokig úgy jártam az utcán, mint egy megriasztott őzike, és alig mertem átmenni a zebrákon.
Aztán úgy döntöttem, így nem lehet élni, erőt kell vennem magamon.
Ezekben a napokban minden apróság feltűnt, ami örömet okozott. Olyan dolgokra csodálkoztam rá, amik mellett nap, mint nap elmegyünk, pedig, ha odafigyelnénk, jobbá tehetnék a napunkat.
Például, hogy valaki előreengedett a sorban, hogy pont akkor jött a busz, amikor a megállóba értem, hogy újraadják a kedvenc sorozatom a tv-ben. Így arra gondoltam, annak érdekében, hogy egy kicsit jobb színben lássam a világot, összegyűjtöm, mi mindenért lehetek hálás az életemben.
1, a családomért, akikre mindig számíthatok (és erre akkor is emlékeznem kell, amikor éppen kiborítóak.)
2, a testi-lelki egészségemért (ok, lassan kéne egy új szemüveg, és hát a térdem határozottan recseg, de legalább van :).)
3, a nagyon-nagyon otthonos otthonunkért (na jó, egy porszívózás nem ártana…)
4, az apró luxusokért a hétköznapokban: hosszú fürdőzés a kádban egy nehéz nap után, habos kávé vasárnap reggel az ágyban fogyasztva, egy jó kis melegedés a szoláriumban, vagy hosszú egy séta a hegyen
5, az ünnepekért, amik megszakítják a hétköznapokat, különleges színt visznek az életünkbe.
6, a munkámért – talán ez elég furán hangzik, de annyi embernek nincs munkája, én pedig még szeretem is az enyémet
7, a barátaimért (akikkel, sajnos sokkal ritkábban találkozom, mint szeretnék)
8, azért, hogy lehetőségem van másoknak segíteni – akár úgy, hogy adományt küldök a rászorulóknak, akár úgy, hogy vigyázok egy egyedülálló anyuka gyerekeire, amíg elmegy fodrászhoz, vagy ételt viszek az utcánkban lakó néninek, akinek néha már hó közepén elfogy a nyugdíja.
Ez persze mindenkinek más és más, de néha jó megállni és végignézni, mi minden jó van az életünkben. Ti miért vagytok hálásak?