Réges -régen történt:angyalt küldött a földre a jó Isten,hogy vigye föl az

égbe a legszebb könnycseppet.

Az angyal bejárta az országot világot.Végre rátalált egy özvegy édesanyá-

ra,aki egyetlen gyermekének koporsója mellett hullatta könnyeit.Minden

könnycseppje igazgyöngynek látszott,szikrázott rajta a napsugár.

Az angyal azt gondolta,hogy könnyen teljesitette a feladatot.Túl korán

örvendezett.Isten ugyan megdicsérte őt szorgalmáért,de azt mondta,hogy

szebb könnycsepp is van a világon.

Az angyal ismét útnak indúlt.Másodszor egy ártatlan kisfiú könnyét vitte az

égi trónus elé.De ezzel sem teljesitette feladatát.

Újból a földre röppent.Villámgyorsan gyűjtögette a legkülönfélébb könny -

cseppeket:hálakönnyből,keserű csalódásból kihullajtottat,bánatos édes-

apáét,szomorú édesanyáét,haldokló emberét...

Isten azonban mindezekre azt válaszolta:szebb könnycsepp is van a vilá-

gon.

Szomorú volt az angyal ,mert nem tudta teljesiteni Isten kivánságát.Bele

is fáradt a sok keresésbe.Betért egy templomba pihenni.Úgy gondolta

hiába minden igyekezete,a legszebb könnycseppre soha nem talál rá.

A templom félhomályában egyszer csak egy embert vett észre,aki félrehú-

zódva keserűen zokogott.Saját bűneit siratta,nem talált vigaszt,mert

átérezte szörnyű tettét:az Istent bántotta meg.Ezért folyt a könnye és meleg esőként áztatta a poros követ.

Az angyal nyomban mellette termett:

szemkápráztatóan ragyogott valamennyi könnycsepp,miközben tarsolyába

gyűjtötte őket.

Érezte,hogy végül mégis sikerült teljesitenie a rábizott feladatot.Valóban,a könnycseppek olyan szépek voltak,hogy az angyal nem tudta levenni róluk a tekintetét.

Amikor a könnycseppekkel odaállt a jó Isten elé,dicséretben részesült.

Isten igy szólt hozzá:

-Látod nincs szebb ragyogás,nincs aranyosabb fénysugár,mint ami a bűn-

bánat könnyéről verődik vissza.Mert a bűnbánat fakasztotta könnycsep -

pek igaz szeretetről tanuskodnak,és csillogásukkal a bűntől megmenekült

szabad ember szépségéről győzik meg a világot.

A bűntől felszabadult ember az örökkévalóság fényét sugározza.

Nagymamám igy fejezte be a meséjét:Ha vétkezel,szállj magadba és őszin-

tén bánd meg bűneidet.Isten a megtérő bűnösnek mindig kész megbocsá-

tani.Ez már nem mese,hanem örömteli valóság.