„és énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya:”

Jelenések könyve 15:3 

Kamaszkorom imbolygó világának egyik biztos pontja volt a zene. Volt egy fantasztikus tanárom, aki megtanított erre a nyelvre, és én szárnyalhattam. Volt egy csapat, a zenekar, ahova tartozhattam, ahol éreztem, szükség van rám. Volt egy hely, ahova menekülhettem a meg nem értettség elől, mert a zene sosem hagyott cserben. 

És voltak pillanatok. Amikor minden összeállt. Amikor mindannyian beladtuk szívünket-lelkünket, és játszottunk. Az érzés pedig most is itt van. A dallam szállt, és mi repültünk vele. Megszűnt tér és idő, előttünk a kotta és a karnagy, már intés nélkül is tudtuk, hol kell újra belépni. A zene ott volt a fejünkben, az ujjainkban, a szívünkben, a végeredmény pedig magáért beszélt. A szerző megírta, mi megtanultuk, és a miénk lett. Saját történetünk született vele sokszor “véres verejtékkel”, és ezt már nem vehette el tőlünk senki. 

Valahogy így tudom elképzelni a Jelenések könyvének legszebb énekét is. Énekesek, zenészek sokasága, és mindenkire szükség van. Mindenkinek helye van. A dallam ott él bennük, az ujjaikban, a torkukban, a fejükben, a szívükben, mert már az övék. Mert nevetéssel, könnyekkel, kérdőjelekkel, szenvedéssel és határtalan örömmel az övék lett. Előttük a Karnagy, és mindenki tudja, mikor kell belépnie. Minden összeáll, minden tökéletes, mert mindenki beleadja önmagát. 

Mert az ének Krisztusról szól, a vele szerzett tapasztalatokról. Nem egy idealizált, rózsaszín cukormázas hazugságról, hanem az Édenről, arról, hogy mi van attól keletre, a keresztről, az üres sírról, elhívásról, döntésről, bűnről, kegyelemről, igazságról. Arról, hogy mit tett Ő értünk, és arról, hogy a java még hátravan. 

Ma Isten szeretné, ha belépnél ebbe a különleges együttesbe, és meghív, hogy zenélj, énekelj Vele. A helyed, a kottád készen áll, az élmény garantált. Hát fogadd el felkérését, és légy részese a csodának!