„Mert mindenki, aki magát felmagasztalja, megaláztatik; és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.”

(Lukács evangéliuma 14.fejezet 11. vers)

Ismered a kormányos és a gépész történetét? Mindketten hivatásuk kiválóságai voltak, viszont nagy szakmai tudásuk ritka nagy gőggel párosult és pechjükre mindketten ugyanazon a hajón szolgáltak.

Habitusukból adódóan állandóan marakodtak és szekálták egymást. A kormányos szerint a gépész nem volt más, mint egy koszos olajszagú matróz. A gépész pedig a kormányost csupán egy a kapitány mellett pöffeszkedő felesleges, túl méretes rakománynak tartotta.

Egy alkalommal saját nélkülözhetetlenségüket bizonygatták egymásnak, és azt, hogy simán el tudnák látni a másik ’jelentéktelen’ feladatát is. Így elhatározták, hogy egy napra cserélnek és megmutatják, hogy mindenhol megállják helyüket.

De egy óra sem telt el, a kormányos csapzottan, mocskosan, megszégyenült arccal ment fel a gépházból vissza a hídra, és sírva mondta;

- Hiába próbálom kapcsolni, tolni, húzni a karokat, egyszerűen nem mennek a dugattyúk, áll a motor.

- Persze, hogy nem forog a motor, - volt a gépész válasza – hiszen zátonyra futottunk!

Alázat vagy önfelmagasztalás? Bizony, mindannyiunknak szükségünk van önvizsgálatra és tanulásra. Megtanulni azt, hogy az alázat nem egyenlő a semmittevéssel, nem egyenlő azzal, hogy magamat semminek tartva átadom a helyemet másnak és elmenekülve kivonulok a világból.

Épp ellenkezőleg, az alázatos ember tudja, hogy hol a helye. Ismeri és elfogadja saját határait. Lelki ajándékaival pedig segíti és kipótolja a másik szolgálatát. Egyéni érdekeit alárendeli annak a magasztosabb célnak, hogy a ’hajó’ biztonsággal elérje a ’mennyei kikötőt’.

Mondd! Te tudod hol a helyed?

--------------------

Tanmese: TEKINTÉLY

Manőveren vett részt egy cirkáló. Esteledett, sűrű köd ült a tengeren. A navigációs tiszt a radar képernyőjéről jelenti a kapitánynak:

- Meghatározhatatlan fénypont felé tartunk! Össze fogunk ütközni!

A kapitány utasítja a rádióstisztet:

- Közölje velük, hogy 20 fokkal változtassák meg az irányukat, és térjenek ki!

A rádiós teljesíti a parancsot, az éter hullámain hamarosan válasz érkezik:

- Ajánljuk, hogy az önök cirkálója változtassa meg 20 fokkal az irányát!

A kapitány, kissé ingerülten, újabb utasítást ad:

- Rádiós, közölje velük: Mint a cirkáló kapitánya, nyomatékosan felszólítom önöket, hogy 20 fokkal változtassák meg az irányukat!

Azonnal megérkezik a válasz:

- Mégis jobb lenne, ha az önök cirkálója változtatna irányt!

A kapitány már tombol dühében:

- Hadihajó vagyunk. Megparancsolom, hogy a tengerhajózási szabályzat értelmében azonnal térjenek ki!

- Mi meg a világítótorony vagyunk! - érkezik a megfellebbezhetetlen válasz.

A természet törvényei értelmében maradunk, ahol vagyunk.

S. Covey nyomán

„Ha valaki azt gondolja, hogy ő valami, holott semmi, önmagát csalja meg”. (Gal. 6, 3)