A kéttornyú centrális templom a magyarság múltját és jövőjét ötvözi. A tornyok előtti kapubejáratok fölött öt-öt kereszt jelképezi a keresztény magyarság tíz évszázadát. A kapuk a székely porták jellegzetességei, kapuk díszítőmintái a műemlék templomról valók és a Székelyföldnek sajátos, keresztény motívumai.

A templombelső egy mindent átfogó teret ábrázol, ez a belső tér a jelenlévőkben a végtelenség és a határtalan nyugalom érzését kelti. A belső tér kúpos, jurta alakú kiképzése, a sátorház bibliai és magyar örökség is egyben, mely egész Eurázsiában fellelhető.

A sátortető közepét 5X5 méteres üvegkupola fedi. A napfény onnan világítja meg a templombelsőt. A templom tengelyében álló oltár Krisztust jelképezi, a magasból az üvegkupolán át érkező fény ráesik. A középről szétsugárzó fény világítja meg az oltár körül összegyűlő hívek közösségét, így minden a központra irányul, az oltáron és az oltár körül történik.

A szárnyasoltár formájával méhkaptárra emlékeztet, az őskeresztény forma az áldozatos Szeretet szentségi jelenlétére utal. Mögötte bimbós oszlopon a Feltámadási szobor áll, 2,40 m magas, moldvai csángó-magyar faluból hozott vadcseresznyefából készült, Nagy Ödön csíkszeredai szobrász alkotása. Az átlátszó kupola négy sarjkán négy őrálló angyal néz le az oltárra. A vörösrézből készült 5,7 m magas angyalszobrok Szent Mihály, Gábor, Rafael és Uriel főangyalokat ábrázolják, a négy sarkalatos erényt jelképezik. Az angyalok keze védőn tárul ki a templom fölé, jelezve, Isten minden kegyelmet megadott nekünk. Az angyalszobrokat ugyancsak Nagy Ödön helyi szobrász készítette.

A templom fontos része a galéria és az alagsor. Az alagsor közepén a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor áll. Az alagsorban található a Boldog P. Rupert Mayer kápolna. Ennek szentélyét, Márton Árpád helyi festőművész három freskója díszíti. A baloldali freskón Szent István és Gizella látható, 996-ban kötött házasságukkal a magyar nép sorsa már a nyugati kereszténységhez kapcsolódott. E nyugati kapcsolatra utal a Boldog Rupert Mayer (1876 – 1945) kompozíció. A harmadik képen Márton Áron püspök, az erdélyi magyarság kimagasló alakja látható. A templomhajó falán két 18. századi szobortorzót helyeztek el. Mindkettő 1944. szeptemberében „sebesült” meg. Baloldalt a félig elégett Ajnád-i Krisztus, jobb oldalt Nepomuki Szent János szobor látható, amely a Szent Kereszt-templomból való.

Az alagsorban található termek rendeltetése, hogy a közösségépítés mellett a széles körű oktatást is szolgálja, az elemitől a népfőiskolai szintig.

A Millenniumi-templom felszentelésével valóra vált a csíkszeredai katolikus közösség régi vágya, a műemlék templom az új templommal nem veszíti el liturgikus szerepét, egységet alkotva kiegészítik egymást.

Csíkszereda első római katolikus temploma 1751-1758 között épült, a műemlékké nyilvánított barokk templomot a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelték fel 1784-ben. A 19. század végére megyeszékhellyé vált Csíkszereda katolikus közössége számára már szűknek bizonyult a város egyetlen 18. században épült temploma. A 20. század elején már új templom tervét készítették el, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot is összegyűjtötték 1914-re. De csak 2001-ben teljesedett be a csíkszeredai katolikus közösség régi vágya, mely egy nagyobb formátumú templom építése volt. A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános, aki 2001 januárjában kérte fel a világhírű magyar építészt, Makovecz Imrét a templom megtervezésére. Az építész a tervezést bérmentve elvállalta, és tanítványára Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását.

A régi, kicsinek bizonyult templom bővítése volt a cél , ezt azonban csak a régi mellett épülő új templom formájában lehetett megvalósítani.

„A terv lényege: olyan új templom, mely a későbbiekben összekapcsolható a régivel.” (Makovecz Imre). A terv Millenniumi-templom néven vált közismertté. A templom alapkövét 2001. augusztus 4-én tették le a Magyar Millennium bezárása előtt. Az építést szeptember végén kezdték el. Erdélyben ez az ötödik templom, amely Makovecz Imre tervei alapján épült és az első, amelynek szentelésére sor került.

2003-ra készült el a templom, és október 18-án Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök szentelte fel Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére.

Hegedűs István László