A mai református templom helyén állt valaha Nagykőrös középkori temploma. Az egyhajós templom építésének ideje ismeretlen. 1876-ban, amikor a szentélyt elbontották, 100 db téglán az IDM felírást találták, ami 999-et jelent, ez a dátum viszont hihetetlenül korai, ezért valószínűleg helytelenül, saját olvasatuknak megfelelően, az MCI=1101 helyett égették bele. Más vélemények szerint egy név, a téglaégető mester neve az IDM jelzés. A középkori, egyhajós csarnoktemplom a jelenlegi középső hajó volt.

Az új hit terjedése idején - akárcsak a szomszédos Kecskeméten- a lakosságnak nagyjából a fele tért át protestáns hitre. A templomot közösen használta a "pápista" és a "lutheránus" felekezet. Először a lutheri, majd 1560 után a kálvini reformációt követték. A mohácsi vész idején a már meglévő, középkori templom északi falához építették a kőtemplomot, mintegy toldásként, a válaszfalat viszont meghagyták. Az együttműködés nem tartott sokáig. Történt ugyanis, hogy reformációellenes, fiatal, katolikus hívek az (akkor még) evangélikus templomban döglött kutyát helyeztek el a szószéken, kicsúfolva evvel az akkori protestáns prédikátor jellegzetes testtartását. Az ügy tekintetében nyomozást rendeltek el. A tettesek elszöktek a településükről. A templomot pedig teljes egészében a protestánsoknak ítélték.

A török uralom alatt kiváltságokat élvezett a város, így a dúlások elől megmenekült. A templomot rengeteg alkalommal bővítették, szépítették, melynek mindig a török engedélye és az evvel járó adó kifizetése volt a feltétele. Egy alkalommal engedély nélkül végeztek átépítést, amiért magas bírságot szabtak ki az egyházközségre.  1622-ben a két templomrészt elválasztó falat elbontották. 1608-ban védőfallal vették körül, mely 1830-ig állt és a mai Szabadság tér jó részét is magában foglalta az ezáltal létrejött templomkert. Az erődfal fontos védelmi funkciót is betöltött. 1711-ben és 1741-ben villám csapott a toronyba, mindkét eset tüzet okozott. 1752 és 58 között a sisak újult meg, kőből épült és zsindelyburkolatot kapott, vörös színűre festették. 1765-ben a következő feliratot helyezték el az 1693-ból származó toronyóra fölé: "Tévedő villámok gyakran felkeresik a magas tornyokat. / Te a mi Istenünk kegyelméből sértetlenül állj!" 1784 és 88 között az 1781-es Türelmi Rendelet útján ismét átépítést végeztek, ezúttal a déli hajón. 1805 és 1808 között a torony és a belső mennyezet újult meg. 1843-ban a deszkamennyezetet téglára cserélték. 1855-ben az orgona építéséhez a belső tér alacsonynak bizonyult, ezért csúcsos boltozatait kettő kivételével átépítették.

A templom 1876-77-ben kapta mai, végleges arcát. Az átépítést Gaál József tervei szerint végezték. A belső teret megmagasították, a harangtorony mellé felépültek a kisebb lépcsőtornyok, illetve ekkor emelték a déli hajót, minek következményeképpen kialakult az épület háromhajós elrendezése. Viszont a torony még jelentősen különbözött a maitól. 1890-ben a város kérésére tűzőrséget helyeztek el benne, mely 1811-ig a tér közepén magasodó őrtoronyban, 1811-től 90-ig pedig a városháza tornyában kapott helyet. Ennek céljából 1877-ben a toronyban tűzőrségi szobát és sétálót építettek. Az utolsó átépítés 1907-ben történt Sándy Gyula és Foerk Ernő tervei szerint, amikor a sisakot erdélyies stílusban alakították át. Az addigi négy fiatorony elbontásra került és új, nagyobb toronygomb került a torony csúcsára.

Az épület történelme során fontos védelmi szerepet is betöltött. A török hódoltság idején az erődfal köré mély árkokat ástak. 1708-ban a rác támadás idején a mozdítható értékeket a fal mögé, a templomkertbe hordták és maguk a lakosok is itt nyertek menedéket. A toronyban két tarackot állítottak fel védelmi célból.

A zömében gótikus és neogót stílusú templom a község egyik legértékesebb épülete. Sisakja országszerte páratlanul fantáziadús kialakítású. Külső megjelenésében kiemelt hangsúlyt kap a 73 méter magas, vaskos torony, hazánk legmagasabb református harangtornya. Két sarkán egy-egy kétszakaszos támpillér van. A támpillérek tetejére egy-egy apró tornyocska épült neogótikus stílusban, melyeket nemrég eltávolítottak. A homlokzat előtti toronytól jobbra és balra kisebb lépcsőtornyok állnak. A harangtorony földszintjén, csúcsíves kapun juthatunk a belső térbe. Az ajtó fölött csúcsíves vakablak, még feljebb a harangház rácsos gótikus ablakai és fekete számlapú toronyóra látható. Az első ütős toronyórát 1693-ban Bécsből hozták. A jelenlegi az I. világháború előtt készült. A tornyot a teljes toronymagasság közel felét kitevő díszes sisak zárja le, mely a templom egyedi erdélyi stílusát, hangulatát adja. A sisak alsó részén a tűzőrség számára kiképzett erkély van, melyről szép kilátás nyílik Nagykőrös városára.  Négy sarkán 1907-ig fiatornyok álltak, melyeket eltávolítottak és kopjafa jellegű díszekkel pótoltak. A torony csúcsán toronygomb, kakas és csillag magasodik. A kis lépcsőtornyok nyolcszögűek, kupolaszerű sisak zárja őket, a nyolcszög két oldalán boltíves ablakok vannak. A főhomlokzaton, a kistornyok mellett két egyforma félkör alakú ablakot látunk.

Középkori eredetéről az északi homlokzat tanúskodik, ahol a korból származó kétszakaszos támpillérek, szegmensíves üvegablakok és félköríves befalazott ablakok láthatóak. Az északi oldalbejárat igen nagy méretű előcsarnokot kapott. A déli oldalhomlokzat öt egyenlő részre osztható. Mindegyik részen két egymás fölé elhelyezett félköríves ablakok vannak. Az alsó ablakok hosszabbak, a fölsők pedig kisebbek. A hátsó homlokzaton ugyanez az ablakelrendezés háromszor ismétlődik.

A torony alatti csúcsíves kiképzésű előcsarnokban két síremléket láthatunk. Az egyik Sypos Gábornak és feleségének, Évának, a másik T. Dabasi Halász Józsefnek állít emléket. Ez utóbbi a halál géniuszát ábrázolja. Ugyancsak itt találjuk a középkorból ránk maradt keresztelőmedencét, mely Gaál József, a templom 1876-os átépítésének építésze (helybéli lakos volt) kertjéből került vissza a templomba. A medence nyolcszög alakú.en a keresztelő medence látható)

A belső tér háromhajós, sík vakolt mennyezetű, falai fehérek. A hajókat boltívek választják el egymástól. A teret három oldalról széles karzatok övezik, közülük az északin a magyar címer és az egyházközség címerét láthatjuk, a negyedik oldalon, a déli fal mellett áll a belső tér éke, a szószék. A szószékkosár kőből, hangvetője 1750 körül fából készült, tetején galamb ül (a Szentlélek jelképe). A kosáron kagylós és indás díszítés, középen pelikánfészek látható. A szószék valószínűleg a 17.-18. századból származik,  róla pontos adat nem áll rendelkezésre. A pelikán egyes feltevések szerint a Dabasi Halász család címeréből származik, ebből az a következtetés is levonható, hogy ők voltak az adományozók. A már említett 1854-ben készült fakarzatok közül a nyugatin, a torony felöli oldalon áll a nem rég megújult orgona. 1857-ben épült meg Patay Sámuel és Beretvás Éva adományából Országh Sándornál. 1933-ban az Angster cég átépítette, ekkor átkerült a nyugati karzatról az északira, mechanikus vezérlését pneumatikussá változtatták. Ekkor 3 manuálos és 28 regiszteres volt. Az áthelyezés azonban jelentősen rontotta az orgona hangzását, hiszen a terjedő hang beleütközik és visszaverődik a boltívekről. 1992-ben határozat született az orgona bővítésére és a nyugati karzatra való visszahelyezésére. A munkálatokat lassította az orgonát és a vakolatot megtámadó gombafertőzés. 1997-re készülhetett el jelenlegi formájában a 3 manuálos, 46 regiszteres, kettős regisztratúrájú, elektro-pneumatikus vezérléssel ellátott hangversenyorgona. A 2509 ülőhelyes belső teret pontszerű lámpácskák világítják meg. A templom külseje és belsejének bizonyos részletei is felújításra szorulnak.

A torony harangházában három harang függ. A nagyharang, közkeletű nevén a "hírharang" 1800 kg súlyú, a templom legrégibb harangja, 1787-ben Johannes Kohl és Anton Litmann öntötte Pesten. A delente megszólaló, méltóságteljes mély hangzású harang pajzsán német nyelvű felirat olvasható: "A Természet és a Művészet hívott életre, Lelkemet Pesten adta nekem Johannes Kohl és Anton Litmann 1787-ben." A középsőharang 400 kilós, a budapesti Ecclesia Harangművek készítette 1924-ben, közepesen magas hangja van. A kisharang 240 kilós szintén 1924-ben készült ugyanott, magas hanggal. Istentiszteletek előtt fél órával a középső harang 5 percig, kezdés előtt 10 perccel pedig a három harang 10 percen keresztül hallható.

Az I. világháború előtt 4 harangja volt, közülük csak a hírharang maradt meg, a nála nagyobb, 1717-ben készült nagyharangot, a nála kisebb 1791-ben készült harangot, illetve az 1813-ban kiöntött csengettyűt elrekvirálták. 1924-ben a bp.-i harangművektől három harangot rendeltek 775, 400 és 240 kg súlyokban, a 775 kilós a második világégés áldozata lett.

Az egyház tevékenységében jelentős szerepet tölt be az iskolák működtetése. 1550 óta folyik református oktatás Kőrösön. 1851-től 60-ig a református népiskolában tanítóként tevékenykedett Arany János. Ezalatt írta a híres nagykőrösi balladákat és néhány elbeszélő költeményét is (pl. Toldi estéje, Buda halála). Híres intézmény a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Kara, 150 hallgatója van. 1839-ben alapult. Az innen kikerülő tanárok, tanítók az Arany Jánosról elnevezett gyakorló általános iskolában kezdik pályafutásukat. Az iskola helyén állt valaha a ház, melyben Arany János lakott itteni tartózkodása utolsó éveiben. Az Arany János Gimnáziumba több mint 500 diák jár. Az intézménynek otthont adó szép, ízléses kialakítású, kora szecessziós épület 1900 és 1901 között épült Baungarten Sándor tervezete alapján.

A lakosságnak nagyjából a felét kitevő, kb. 13000 református lakos három gyülekezetbe szerveződve él. 1965-ben az akkor kb. 50 tagú presbitérium úgy döntött, hogy az addig egységes Nagykőrösi Egyházközség Alszegi, Felszegi és Bokros- Nyársapáti Egyházközségekké bomlik, melyek mindmáig sajátos együttműködésben segítik egymás tevékenységét. A belvárosi templomot az Alszegi Gyülekezet használja. Vasárnap 10 és 18 órakor gyülekezeti istentiszteletet tartanak a templomban, a 10 óraival párhuzamosan ifjúsági istentisztelet folyik. A Kopaiskolában és a Leányinternátusban negyed 12-kor tartanak istentiszteletet. A nagykőrösi lelkipásztorok látják el a közeli Kocsér község híveit, ahol még nem szerveződött önálló egyházközség. 2002-ban a templom lelkipásztora Buján Zsolt. Az Alszegi Egyházközségnek 16 presbitere van. Az egyház címere hasonlatos a városcímerhez. Kőrisfát ábrázol, melyből Nagykőrös neve eredeztethető, fölötte istenszem látható, amiből sugarak áradnak, az Úr áldását jelképezve. A Nagytemplom szombat délután 2-től este 7-ig, vasárnap 9-től 19 óráig fogadja vendégeit.

Nagykőrösön még két helyen tartanak rendszeresen református istentiszteletet. Az egyik a bokrosi imaház (Batthyány u. 5-9). A szolgálatokat Köteles Attila végzi, aki a Cegléd és Nagykőrös között lévő Nyársapát maroknyi református lakosságát is ellátja. A bokrosi imaházban vasárnapi istentisztelet 9 órakor, Nyársapáton pedig délután fél 3-kor van. Pesbitériumának 8 tagja van.

Az 50-es évek elején létesült felszegi imaház belső tere 3,5 méter széles, 8 méter hosszú, kb. 40 ülőhelyes, az ajtótól jobbra harmónium áll. Dr. Fodor Ferenc látja el, aki a belvárosi templomban is végez szolgálatokat. Vasárnap 9 órakor tartanak istentiszteletet, presbitériuma 16 tagú. Harangja egyik imaháznak sincs.