A város főtere, a Kossuth Lajos tér hátterében húzódik Szentes legnagyobb egyházi épülete, a reformátusok két és fél ezer ülőhelyes műemléktemploma, a város egyik legjellegzetesebb épülete.

A szentesi református egyház létrejötte 1542 és 1549 közé tehető. Ahogy a legtöbb alföldi településen, úgy Szentesen is csaknem a teljes lakosság reformátussá lett templomukkal, lelkészükkel és a környék földbirtokosaival, Dóczy Miklóssal és Eulaliai Massaival együtt (56 család).

A Szent András templom

A mai Nagytemplom a negyedik Istenháza ezen a helyen, az első templom a 11-12. században épülhetett, egy tűzvész azonban elpusztította. A 13. században Három falu egyesülésével jött létre "Debreczun", melynek neve 1235-ben tűnik fel először és egyes vélemények szerint szláv eredetű, jelentése: "jó termőföld", mások viszont török szónak vélik.

A sokszínű város egyik legpompásabb épülete a főtéren magasodó, kéttornyú, román székesegyház, Samassa József egri érsek fogadalmi temploma, mely méltó kortársa a szegedi Dómnak.

A város neve a 13. század elején tűnik fel először Nyír formában, 1347-től már Nyíregyháza néven említik. Középkori római szertartású temploma 1250 körül épült, 1411-ból származó adat szerint átépült (már a honfoglalás idejétől kezdve voltak bizánci keresztény hívei).

A mai református templom helyén állt valaha Nagykőrös középkori temploma. Az egyhajós templom építésének ideje ismeretlen. 1876-ban, amikor a szentélyt elbontották, 100 db téglán az IDM felírást találták, ami 999-et jelent, ez a dátum viszont hihetetlenül korai, ezért valószínűleg helytelenül, saját olvasatuknak megfelelően, az MCI=1101 helyett égették bele

Írta és fényképezte: Vizler Imre

1749-ben súlyos megpróbáltatás érte a győri evangélikusokat: a 17. század végén oly sok áldozattal épített és többször leégett fatemplomukat 1705-ben elvették és átadták a katolikusoknak.

A megoldást II. József türelmi rendelete hozott, amely ugyan fenntartotta a megkülönböztetést a magán- és nyilvános vallásgyakorlás között, az megszabta, hogy csak száz, együttélő nemkatolikus építhet saját erőforrásaiból torony, harang és utcai bejárat nélküli templomot.

Szolnok belvárosában, a Római Katolikus Nagytemplom és a napjainkban újuló zsinagóga szomszédságában, tiszaparti parkban meglehetősen furcsa, érdekes kiképzésű épületet pillanthatunk meg. Tornyának csúcsán kakas jelzi az építmény református voltát.

A 11. században már létező Szolnokon 1562-ben alakult meg a református egyház. 1704-ben a szabadságharc idején Rákóczi Ferenc kezébe került a város, kinek katonái jelentős segítséget nyújtottak.

Írta és fényképezte: Vizler Imre

Története:

A város pályaudvar-közeli lakóövezetének lakosai számára 1920-ban lelkészség alakult, kápolnája 1923-ra épült fel. 1928-ban plébániai rangot kapott az egyházi hatóságoktól.

Székesfehérvár tizenötödik püspöke, Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10 - Budapest, 1927. április 2) az egyházmegye élére I.

A reformáció szelei már Luther tételeinek kitétele után 5 évvel megérkeztek Sopronba. 1522-ben Kristóf bencés szerzetes átállt a hitújítás oldalára, így először a bencés Kecsketemplom, majd az évtizedek múltán sorban az összes soproni templom (a Szt. György, a Szt. Mihály, a Szentlélek- és az a ma már meg nem lévő Szent Erzsébet és Szent Jakab templom is protestánssá lett).

Kolozsváron a Karolina teret (ma Piata Muzeului) Havas Boldogasszony, közismertebb nevén a „barátok temploma” uralja. Ezen a helyen állott valamikor a város első temploma, amelyet az Árpádházi királyok alatt építettek a XI. század végén, vagy a XII. század elején, egyes feltételezések szerint, a római Nappoca pogányszentély romjaira.

Legrégebbi írott okmány 1199-ből származik, mely szerint Ince pápa Henrich CLUSI esperest, s minden világi és egyházi javait a maga és Szent Péter különös pártfogásába fogadja.

A belváros nyüzsgő forgatagától, a kedvelt turistalátványosságtól távol esik a csendes, nyugodt hangulatú kis tér, amelyet Lechner Lajosról, a város újjátervezőjéről neveztek el. A tér hangulatát a középpontján elhelyezkedő, kis kápolna adja, amely Szeged árvíz előtti múltjának egyik megmaradt emléke.

Cegléd lakossága már a 16. század első felében protestáns lett. Korábban a klarissza nővéreké (Assisi Szent Kláráról elnevezett rend) volt a város, akik a török elől Pozsonyba menekültek. Az apácák magas adókat vetettek ki, így érthető, hogy papjukkal együtt (Radán Balázs) könnyen áttérhettek az új hitre. Eleinte a Luther-féle, majd a kálvini reformáció tanait mondta a város magáénak.

Írta és fényképezte: Vizler Imre

Templomok a várhegyen

Az első keresztény templomot az esztergomi várhegyen Géza fejedelem emelte székhelyén, Szent István vértanú tiszteletére. Adalbert prágai püspök itt keresztelte meg fiát, Vajkot, aki itt alapítja meg az első püspökséget, amelynek fejét később érseki rangra emeli.

A természeti adottságok, a hadászati és gazdasági körülmények alkalmassá tették a várost a középkori fejedelemség - királyság és az ország első érseksége székhelyéül.

Magyarország egyik legnagyobb evangélikus templomának története a 18. századra nyúlik vissza, amikor Nyíregyháza város földesura, gr. Károlyi Ferenc elhatározta, hogy új lakosokat invitál a városba annak reményében, hogy majd ők felvirágoztatják annak gazdasági helyzetét. Tervét 1752-ben terjesztette a nagytanács elé, ahol a környező földesuraknak megígérte, hogy nem az ő jobbágyaikat fogja elcsábítani.

Szolnok belvárosában, a Római Katolikus Nagytemplom és a napjainkban újuló zsinagóga szomszédságában, tiszaparti parkban meglehetősen furcsa, érdekes kiképzésű épületet pillanthatunk meg. Tornyának csúcsán kakas jelzi az építmény református voltát.

A 11. században már létező Szolnokon 1562-ben alakult meg a református egyház. 1704-ben a szabadságharc idején Rákóczi Ferenc kezébe került a város, kinek katonái jelentős segítséget nyújtottak.

Története

1938. június 6-án, Pünkösd hétfőjén, miután a kegyúri jogokat gyakorló város renováltatta, ünnepi külsőségek közepette szentelték újjá a Szent Imre templomot, az újraszentelés napját nem véletlenül időzítették erre a napra.

Abban a hónapban érkezett Vas vármegye kijelölt helységeibe a májusban országjáró körútra indult un. Aranyvonat első királyunk ereklyéjével, a Szent Jobbal.

A Piac tér kapujában, a Nagytemplommal szemközt áll Debrecen legkülönlegesebb épülete, a csonkatornyú Kistemplom, a város legrégebbi temploma.

A 17. századra az András-templom kicsinek bizonyult, ezért 1661-ben a mai Kistemplom helyén álló csűrt imaházzá alakították át és tornyot építettek hozzá. A lakosság ezt a kis épületet színnek nevezte.

Története

A székesegyház elődjének tekinthetjük azt a kápolnát, amely már a középkorban is a Szent Anna nevet viselő utca elején állhatott.

A 16. századbeli hitújítási mozgalom következtében teljesen reformátussá vált Debrecenben katolikus templom, katolikus egyházközség nem működött.

Badacsonytomaj kicsiny város a Balaton északi partján. A város felé közeledve feltűnik a kéttornyú, impozáns templom, mely igazi kuriózum a hazai templomépítészet terén. Igazi rejtett, felfedezetlen érték, hiszen ez az egyetlen az országban, amely bazaltból épült. A helybéli kőművesek, ácsok, lakatosok munkája nyomán, a hívek, a község és a bánya áldozatkészségéből épült fel 1931 és 32 között Varga Sándor plébános idejében a korábbi, kisebb templom helyén.

Budapest 1944/45-ös ostroma során a Rókus kápolna súlyosan megsérült. A helyreállítás elején kitűnt, hogy a kápolna szentélye eredetileg egy háromlevelű lóhere alakú korakeresztény imahely, un. cella trichora volt. A kutatás kezdetben nem tudta eldönteni, hogy az óbudai Raktár utcában feltárt cella trichorához hasonlóan római kori kőemlékeink számát gyarapítja-e, vagy pedig a magyar középkor koraibb századaiból származik.

A régi, 1777-ben épült fatemplom helyére 1821-ben kezdték el építeni a kőtemplomot, mely az elkövetkező fél évszázadban háromszor leégett. Az egyik tűzvészben olvadt el az 1507-ből származó, de 1817-ben Lázár László által újraöntött régi harang.

A templom mai formájára 1877-ben készült el és eklektikus stílusjegyet visel. Kelet-nyugati fekvésű, egyhajós, 9x22 méter méretű.

Története:

Debrecen görög katolikusai 1899-ig a hajdudorogi anyaegyházhoz tartoztak. 

Ferenc József debreceni látogatása során szóvá tette, "mily nagy hiba, hogy Debrecenben görögkatolikus egyház még szervezve nincsen". A látogatást követően a vallás és köz-oktatásügyi miniszter hozzájárult egy debreceni segédlelkészi állás létesítéséhez.

A község jelképévé vált két templomtorony, a Kodály Zoltán által is megénekelt "abonyi kettő" közül a kisebbik a zeneiskola szomszédságában álló református templom tornya. A templomot jellegzetes falusi környezet, falusias, vidéki házak sokasága veszi körül.

A település első temploma a mai Szent István- katolikus plébániatemplom helyén állt. A XVI. Század közepén Abonyba is eljutottak reformáció helvét (kálvini) irányzatú tanai.

A török után elnéptelenedett városba báró Harruckern János közvetítésével felvidéki evangélikus tótok érkeztek 1718-ban. Első templomuk fala rőzséből font, sárral tapasztott, meszelt épület volt.

Ebben az időben ugyanis a császári udvar nem nézte jó szemmel a protestáns templomok építését. A csabai evangélikusok azt gondolták, hogy minél egyszerűbb és kisebb templomot építenek maguknak, annál kevesebb baj származhat belőle.