Erdélyi keresztények: Híres templomok : RÓMAI KATOLIKUS SZÉKESEGYHÁZ, NAGYVÁRAD

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 925 fő
  • Képek - 14306 db
  • Videók - 3509 db
  • Blogbejegyzések - 10444 db
  • Fórumtémák - 35 db
  • Linkek - 53 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 925 fő
  • Képek - 14306 db
  • Videók - 3509 db
  • Blogbejegyzések - 10444 db
  • Fórumtémák - 35 db
  • Linkek - 53 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 925 fő
  • Képek - 14306 db
  • Videók - 3509 db
  • Blogbejegyzések - 10444 db
  • Fórumtémák - 35 db
  • Linkek - 53 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 925 fő
  • Képek - 14306 db
  • Videók - 3509 db
  • Blogbejegyzések - 10444 db
  • Fórumtémák - 35 db
  • Linkek - 53 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

Történeti adatok

A nagy multú középkori egyházmegye székhelye és a messze földön híres székesegyház a török pusztítás majd a Reformáció és az új fejedelmi palota építkezéseinek áldozatául esett.

 

A visszafoglalt városban eleinte a püspökök szerény anyagi helyzete és az újjáépítések napi problémái nem engedték meg a hagyományokhoz méltó egyházi építkezések megindulását.

 

A század közepére azonban a viszonyok rendeződtek, a püspöki jövedelmek növekedtek, és napirendre kerülhetett az egyházmegye megszervezése, a székesegyház, valamint a papnevelde felépítésének kérdése.

 

A váradi püspökök megragadták az így kínálkozó lehetőségeket, és új épületegyüttesekkel igyekeztek városuk régi fényét visszaadni. Majdnem a kezdetektől jellemző az építészeti feladat egységes megfogalmazása, vagyis az a sajátság, hogy a székesegyház, a püspöki palota és a szeminárium alkotta közös kompozícióban gondolkodtak.

 

 

 

 

network.hu

 

 

 

A jelenlegi székesegyház építésének elkezdése Forgách Pál püspök (1747-1757) nevéhez fűződik, aki az épület tervének elkészítésére Franz Anton Hillebrandt fiatal bécsi építészt kérte fel.

Az építész 1750-ben a püspökkel folytatott tárgyalás után kötelezte magát három vázlat alapján 11 rajz elkészítésére. Hillebrandt az elkészült tervrajzokat átadta a püspök bécsi ügynökének, Bernáth Györgynek. Ez utóbbi jelenlétében három bécsi építőmester átvizsgálta a rajzokat, a már elkészült modellel összehasonlította és egyes módosításokkal kivitelre ajánlotta. Ezek után Bernáth a terveket bemutatta a kancelláriának is, az pedig jóváhagyta a püspök szándékait és építészeti elképzeléseit.

 

A székesegyház alapjainak kiásása még 1751-ben megkezdődött. Ez időben már olasz kőművesek is jöttek Giovanni Battista Ricca vezetésével. Ricca "átformálta" Hillebrandt terveit, és vezetése alatt 1752. október végéig az alapfalak már a föld színéig emelkedtek, 1753-ban pedig az ablakok alsó párkányáig. 1756-ben a püspök felszentelte az ideiglenes székesegyházat, amely addig csak megáldott volt.

 

A lendületes építést két esemény, egyrészt az építész Ricca halála 1756-ban, másrészt Forgách püspök váci püspökké történt kinevezése gátolta meg.

A püspöki szék betöltetlensége alatt Kruspér István királyi tanácsos és Keserű György váradi kanonok irányította a munkát, a mesterek pedig Domenicus Luchini keze alatt dolgoztak.

Az 1759-ben kinevezett Patachich Ádám nagyszabású építkezései elsősorban a főúri rezidencia kialakítását célozták, ezért a székesegyház háttérbe szorult.

 

Egy 1759-es jelentés szerint az eltelt kilenc év alatt Johann Michael Neumann felügyelete alatt teljesen beboltozták a templomot, a főhajó, a kereszthajók, a szentély csehboltozása s a félgömbszerű szentélyzáródás, a tető alá süllyesztett kupola is elkészült, hasonlóan a sekrestyék, valamint a föléje épített helyiségek, a nyolc oldalkápolna és a föléjük épített nyolc oratórium.

 

 

 

 

network.hu

 

 

 

 

Josef Koller kamarai tanácsos és Hillebrandt tervrajzokkal kísért felterjesztésében egy sor változtatást javasolt - a szentély két ajtajának befalazását, módosítást a kripta méretében, orgonakarzat létesítését, valamint a homlokzat módosítását - amelyhez a királynő hozzájárult. A felterjesztett tervrajz latinkereszt alaprajzú, két mellékhajós, sekrestyés, két homlokzati tornyos templomot ábrázolt.

Felvetődött az "ambulacra", a székesegyház sekrestyéjéből a rezidenciához, illetve a kanonoki házakhoz vezető árkádos épületszárnyak építése.

A kancellária anyagi megfontolásból ez utóbbit elvetette. Az építkezés továbbra sem haladt megfelelő ütemben. Mária Terézia 1776. március 8-án kalocsai érsekké nevezte ki Patachich püspököt, és ezzel a munkálatok megszakadtak.

 

A káptalan Salamon József kanonokot bízta meg az építkezés folytatásával. A kanonok ragaszkodott Ricca eredeti terveihez, ezáltal számtalan nézeteltérése volt Neumannal, aki Hillebrandt elképzeléseit követte: a már keretelt óranyílásokat befalaztatta, és az órát nem a toronyba hanem a középső oromzaton helyezte el.

 

Ricca itáliai és Hillebrandt klasszicizáló barokk felfogása közti különbségből eredt a heves ellentét.

A királynő Hillebrandtot vette védelmébe, így az ő elképzelései valósultak meg a homlokzat, valamint a külső-belső díszítésben, de ugyanakkor megsürgette az építkezést is.

1779. augusztus 17-re kitűzte az ünnepélyes felszentelés időpontját. Ennek ellenére a befejezés késett. 1779. december 8-án Korniss Ferenc nagyprépost megáldotta a templomot, de ünnepélyes felavatására csak 1780. június 25-én került sor. Kollonitz László erdélyi püspök szentelte fel, akit ugyanezen a napon Mária Terézia váradi püspöknek nevezett ki.

 

A műemlék leírása


A székesegyház hatalmas mérete ellenére sem tartozik a legszebb 18. századi barokk templomok közé, aminek két fő oka a stílusegység hiánya és a helytelen arányok. Hillebrandt szelleme, mely a templom egész külső tagolását vezette nem számolt a nagy felületek arányos betöltésével.

Áll ez különösen a város felé forduló déli főhomlokzatra.

A széles és impozáns középrészt aránytalanul csenevész tornyok fogják közre s ez különösen profilban a nagyobb távlatokból nézve feltűnő.

A templom tömegéhez képest túl alacsonyak a 61 méter magas tornyok. Bár elhelyezésük Ricca terve szerint történt, alacsonyságuk az építkezés elhúzódásának és a befejezés sürgetésének róvására írandó.

 

A váradi székesegyház terjedelmes, sárgára vakolt s fekete sodronyos ablakkivágásokkal megosztott kissé unalmas homlokzatán a vízszintes párkányzatok tömör hangsúlya már nem lefojtott szenvedélyeket, hanem a századvég nyugalomra vágyó áldását tükrözteti. A részletekben a késői copf stíluselemei jelentkeznek.

 

A főhomlokzatot az övpárkány két emeletre tagolja. Földszintjén három ajtó található. A középső nagyobb főbejárat egyenes lezárású fesztonos paizsmotívummal, míg a kétoldalt levő kisebb mellékbejáratok timpanonos szemöldökük alatt későbarokk konzolokba fűzött fesztonos díszelemekkel ellátottak.

Az ajtók fölött a szélen két vízszintes szemöldökkel lezárt ablak, míg középen nagy ovális ablak látható, tőle jobbra és balra egy-egy közös talapzaton álló füzérdíszes pilaszterpár az övpárkányig. A falsík további tagolását a szélső ablakok és a torony között újabb két-két pilaszterpár hivatott szolgálni.

 

A tornyok alsó része rusztikás sávozású közepén keskeny kerettel és záródísszel ellátott ablakkal.

A homlokzat második szintjének három ablaka közül a középső a nagyobb és háromszögű szemöldökös, s kettős ívú fűzérrel díszített. Tőle jobbra és balra egyenes lezárású és szemöldökű ablakok találhatók. A felület függőleges tagolását hasonlóan nyolc iónfejezetű pilaszterpár biztosítja, de jóval keskenyebbek mint a földszinten.

 

A tornyok felületét a második szinten erőteljes falmélyedések tagolják, közepén keskenykeretű és zárkővel ellátott ablakkal. A hajóhomlokzat koronázópárkányán, az attika közepén timpanon emelkedik. Az attikán újabb volutás oromzat áll, melynek négyzetes lapján konzolfejezetű pilaszterpárok egy órát fognak közre.

 

A tornyok legfelső szintjét konzolfejezetű pilaszterek szegélyezik. Középen enyhe hajlású ívvel lezárt szalagmotívumos mellvéddel bíró nagy félkörablakokkal. A torony sarkai annak teljes hosszában domborúan tompítottak.

A tornyokat barokk hagymasisakok zárják le, ovális ablakokkal, amelyek Mária Terézia és II. József korának jellegzetességét hirdetik. Az ikertornyok nincsenek szervileg összekötve az egyházzal, ezért inkább saroktornyoknak nevezhetők.

 

A székesegyház mellékhomlokzata jóval egyhangúbb. A hosszhajótest boltozatát négy-négy súlyos volutaszerű gótikus támívekre emlékeztető támaszív fogja közre, közükbe a boltcikkelyek nagy, ívelt ablakai nyílnak. Az övpárkány alatt az egyszerű lizénákkal tagozott öt oratóriumablaka található, alattuk a kápolnák félkörívű ablakai.

A kereszthajó rusztikás homlokzatát pilaszterek tagolják.

 

A szentély két oldalán egyszerű lizénákkal tagolt öttengelyes melléképületek emelkednek három szinten.

Az ablakok jellegzetes barokk profilálást kaptak.

A második emelet négyzetes ablaksorai az oratóriumablakokhoz hasonlóak. Az övpárkány felett ismét három támív emelkedik a koronázópárkányig a közepén a szemöldökboltozásba vágott nagy ívablak nyílik.

 

A templomot arányosan zárja le a melléképületnek hátsó frontja között kidomborodó apszis, földszintjén két oldalt elhelyezett két nagy félköríves ablakkal. Az ablakok közt vakolt faltáblák színesítik a felületet.

Az apszis övpárkánya fölött középen egy félköríves vakablak nyílik, jobbra-balra tőle két-két, a széleken újra egy-egy konzolfejezetű pilaszter tagozza a felületet.

Az előcsarnokból belépve hatalmas egységes térbe jutunk, amelynek pompás, gazdag díszítményekkel ékes belső tere meglepően hat a külső tagozás egyhangúságával szemben.

A főbejárat felől a hármas boltozású és ívelt vonalban kiugró orgonakarzat emelkedik, mellvédjét 3-3 fűzéres ión pillér tagozza s a párkányzat fölött szalagmotívummal díszített és oválisan stilizált ballusztrád húzódik.

A tágas főhajó mellett futnak a mellékhajók, felettük a galériák.

A főhajó és kereszthajó a lapos kupolatérben találkozik. Ablakos tambur hiánya miatt a megvilágítás a főhajó boltszakaszainak tíz nagy ívablakára és a homlokzat ablakaira maradt

 

. Az egész templom belsejét körülövezi a gazdagon profilált koronázópárkány, amely kompozitfejes óriási pilaszterpárokon nyugszik. A főhajó mindkét oldalát az orgonakarzattól kiindulva hatalmas félpillér, a kupola hevedereit tartó erősebb pilléreket mindkét oldalon egy-egy, összesen nyolc félpillér tagozza.

 

A kereszthajók sarkaiban, valamint a nagy oltárok mindkét oldalán egy-egy fejezetnélküli lizéna fut végig. A szentélybe nyiló oratórium-ablakok oldalain hasonlóan egy-egy pillér emelkedik. A főoltár koronázópárkánya bele van építve a főpárkányba. A főhajó boltozatát szélességű hevederek tagozzák, melyek a pillérpárok fölött ívelnek és a széles boltszakaszokat közbefogják. A kereszthajót dongaív boltozza.

A szentélyt valamivel szélesebb hevederkötegeken nyugvó csehboltozás fedi.

A főhajó és kereszthajó találkozását jelző négyzetes tér fölött erőteljesebb heveder tartja a négy pendentifen nyugvó vak laternával bíró lapos kupolát. A nyolc homályos kis oldalkápolna archívoltjait dór fejezetű félpillérek tartják. s a boltozatuk igen lapos csehkupola.

 

A székesegyház egyik legnagyobb művészi értéke a Krisztus Urunk mennyei diadalát megjelenítő, Johann Nepomuk von Schöpf által készített kupolafreskó(1774-76). 1878-ig ez volt a templom egyetlen festménye, ekkor Storno Ferenc majdnem teljes felületében kifestette.

 

A székesegyház főoltára, valamint a kereszthajó két nagy mellékoltára 1777-től készült.

A főoltár impozáns építménye a szentélyzáródás szerves részét alkotja. Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet 1779-ben készítette Vinzenz Fischer, két oldalán Szent István és Szent Imre herceg faszobrai, Franz Eberhardt 18. századi művei.

 

A Hillebrandt által tervezett két nagy mellékoltár képeit a váradi székesegyház felépítésére fogadalmat tevő Szent Lászlót és a Szent Családot megjelenítő oltárképek szintén  Fischer 1778-ban készült munkái. A mellékhajókban további négy -négy oltár található, melyek 1785-ig készülhettek: a Szent Keresztet, Szent Mihály arkangyalt, a Szent Pál és Szent Péter búcsúzását megjelenítő ábrázolások ismeretlen festő(k) művei, Johann Ignaz Cimbal alkotásaként ismert oltárképek: Nepomuki Szent János, Szent István, Szent Borbála, Szent János apostol, Szentháromság.

 

 

 

 

 

network.hu

 

 

Válogatott irodalom

Bíró József: Nagyvárad barok és neoklasszikus művészeti emlékei, Budapest, 1932.

Bunyitay Vince: A nagyváradi latin szertartású székesegyház. Nagyvárad, 1880.

Bunyitay Vince - Málnási Ödön: A váradi püspökök a száműzetés s az újraalapítás korában 1566-1780. Debrecen, 1935.

Kelényi György: Franz Anton Hillebrandt, in Művészettörténeti füzetek, Budapest, 1976.

Nicolae Sabău: Johann Nepomuk Schöpf, promotor al barocului din Transilvania. Ars Transilvaniae VIII-IX. 1998-99. 

Agata Chifor: Oradea barocă. Oradea, 2006.

Címkék: híres templomok

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Miclausné Király Erzsébet 13 órája új képet töltött fel:

Karacsony_titka_2111038_3877_s

Miclausné Király Erzsébet 13 órája új képet töltött fel:

Amen-089_2111037_5980_s

Miclausné Király Erzsébet írta 13 órája a(z) ADVENTI és KARÁCSONYI versek fórumtémában:

Lukátsi Vilma: Ha szembejön Ádvent idején szembe jön ...

Miclausné Király Erzsébet 13 órája új képet töltött fel:

Ha_szembejon_2111036_2027_s

Miclausné Király Erzsébet írta 13 órája a(z) Ige a mai napra képhez:

Ige_a_mai_napra-307_2111009_7587_s

Urunk, segíts megosztani szeretetedet szavainkkal és ...

Miclausné Király Erzsébet 13 órája új képet töltött fel:

Arpad_imaja_2111034_8209_s

Rádiné Zsuzsa 18 órája új képet töltött fel:

Bedo_gabor_csendes_advent_varakozunk_2111021_2931_s

Miclausné Király Erzsébet írta 19 órája a(z) Sóhajok ,Imádságok fórumtémában:

Uram, köszönöm, hogy felnyitod a szememet, megtanítod,...

Miclausné Király Erzsébet írta 19 órája a(z) Cseri Kálmán ígehirdetései : KEGYELEM HARMATJA fórumtémában:

Mikor jön vissza Jézus? Ezért legyetek ti is készen, mert ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu