„Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.”
(Efézusbeliekhez írt levél 2. fejezet 8-9. vers)
John Newton 1725. július 25-én született Londonban. Még kisgyermek volt, mikor elvesztette édesanyját, és alig 11 éves, mikor hajóskapitány édesapjával tengerre szállt, míg 6 év múlva a kanadai ontariobeli Fort Yorkban letelepedtek.
1743-ban besorozták a haditengerészetbe, majd dezertálása után megtapasztalva éhezést, betegséget, kiszolgáltatottságot, végül rabszolga kereskedőként megcsinálta szerencséjét.
1748. május 10-én azonban minden megváltozott. Afrikából próbált Angliába jutni, és olyan hatalmas viharba kerültek, hogy a hajó vízzel telt meg. Newton Isten kegyelméért imádkozott és később naplójába azt írta, ekkor lett kereszténnyé. Elkezdett Bibliát olvasni, kerülte a káromkodást, a szerencsejátékot, és az italozást.
A hajózással azonban 6 évvel később hagyott fel, mikor az evangéliumi megújulási mozgalom találkozóin Whitefield, John és Charles Wesley prédikációit hallgatta. 1764-ben Buckinghamshire-ben lévő Olney lelkésze lett. Bár prédikációi is nagy hatással voltak gyülekezetére, de nevét az egyháztörténelembe, mint a legnépszerűbb angol egyházi énekek szerzőjeként írta be.
Mindközül a legismertebb, egy ír vagy skót népi dallamvilágot felidéző ének; az Amazing Grace, azaz a csodálatos kegyelem, melyben saját szabadulásának tapasztalatát így fogalmazta meg:
Mily fenséges a kegyelem, mily rég, hogy hív és vár,
Mily bűnös volt az életem, vak voltam, látok már.
Nincs többé gond, sem rettegés, csak Istenfélelem,
Nem törhet meg az ellenség, az Úr áll mellettem.
Ó, mennyi drága ígéret szól nékem, bűnösnek,
Az hív, az kér, ki értem halt, hogy végig hű legyek.
Ha szól is milljó évekig a hálaénekem,
az újföldön úgy tűnik majd, hogy épp csak elkezdtem.
Ez az ének, ez a kegyelem kísérjen mindannyiunkat egész nap!
Kapcsolódó hírek:
Bizalom és reménység
Eljön a nap...
Krisztusban beteljesedve
Hiszek az életben