,,És mielőtt kiáltanának,én felelek,ők még beszélnek,és én már meghallgattam."Ésa.65:24

Lelkészcsaládban nőttem fel,és már zsenge koromban tudtam Jézusról.Megtanultam szeretni Őt ,és hittem,hogy bármikor segiteni tud.Kincsként őrzöm emlékezetemben a perceket,amelyeket édesapámmal töltöttem.Hangosan készitette elő prédikációit,hogy kétszeresen váljanak javamra.A megfeszitett Jézust ábrázoló képet mutatott.Láttam a vércseppeket rajta,és fiatal szivem meghatódott.

Egy alkalommal,úgy 6-7 évesen,fogtam egy tűt és cérnát,és megpróbáltam varrni.Édesanyám mindig igy figyelmeztetett minket:,,Soha ne ülj az ágyra ha varrni akarsz." Vagy nem jutott eszembe a tanácsa,vagy nem vettem számba,de tény,hogy az ágyra telepedtem.Amikor befejeztem a művemet,a tűt magam mellé tettem.Mire új szálat fűztem volna bele,a tű nem volt sehol.Egyszerüen nem találtam.

Megbénitott a félelem.Engedetlen voltam.Most aztán lesz szidás,mert valaki véletlenül beleülhet a tűbe.

Amint a rettegés elhatalmasodott rajtam,eszembe jutott Jézus.Ő segithet,gondoltam.Letérdeltem és őszintén imádkoztam:,,Drága Jézus,kérlek bocsáss meg,hogy nem hallgattam anyára.Segits kérlek,hogy

megtaláljam a tűt.Ámen."Rövid,lényegretörő,szivből jövő ima volt.Amikor kinyitottam a szemem,megláttam a vékonyka fémet a lepedőn.Behunytam a szemem újra,és hálát suttogtam.Akkor pecsételődött meg,máig tartó,  személyes bizalmam Jézusban.

Az évek elrepültek.Felnőttem,megidősödtem, de nem szüntem meg bizni Benne.Növekedett a hitem is.

Felnőtt koromban egy komoly,de kiderithetetlen alapu fájdalom jelent meg a jobb karomban,válltól lefele.A fájdalom hevessége,számos éjszakám álmát elűzte,és az állandó kialvatlanság miatt szinte semmire nem voltam jó egész nap.

Eldöntöttem,hogy felkeresem Dr.Jézust.Imámban megköszöntem Neki a fájdalmat,és erőt kértem,hogy elviseljem és megtanuljam azt,amire esetleg inteni akar általa.Három este mondtam el ugyanezt a kérést.

Negyedik éjjelre a fájdalom eltünt.Ez 17 éve történt,azóta se bukkant fel többé.

Drága Uram,segits nekünk,hogy gondjaink közepette mindig bizzunk Benned.

Joyce O' Garro