,,... amit tesz az ember, azt fizetik neki vissza." (Példabeszédek 12:14)

Egy nő hajtott végig egy vidéki úton a fülledt, meleg időben, amikor elhaladt egy idős férfi mellett, aki a defektes gumiját próbálta kicserélni.

Ha egy nő egyedül van, nem lehet elég óvatos - gondolta magában -, de azért remélte, hogy valaki megáll majd segíteni. Amikor senki nem állt meg, visszament. Az idős férfit elgyengülten és verejtékben fürödve találta. ,,Köszönöm" - suttogta az idős úr - ,,Imádkoztam, hogy álljon meg valaki." A nő segítségért telefonált, és megvárta az öregúrral, míg a segítség megérkezett.

Az öreg bemutatkozott: Bill Krumweide volt a neve.

Beszélt a családjáról, és a hobbijáról, hogy régiségnek számító földművelő eszközöket gyűjt. Felajánlotta, hogy fizet a hölgynek a segítségéért, de ,,az irgalmas szamaritánus" azt mondta: ,,elég az a tudat, hogy válasz vagyok egy imára".

Tíz évvel később ugyanez a hölgy aggódott idős édesapja miatt, aki nem tudott többé gondoskodni a családi farmról. Amikor egy önkéntes szervezetet hívott segítségül, négy férfi érkezett komoly felszerelésekkel, és három nap alatt elültették a terményt. Az egyik férfi ismerősnek tűnt, és amikor bemutatkozott, a nő rájött miért. Kiderült, hogy ő az idős férfi fia, ifjabb Bill Krumweide.

,,Köszönöm, hogy segített apámnak akkor, sok évvel azelőtt" - mondta.

,,Én tartozom hálával önnek" - válaszolta a nő. ,,Csodálatos, ahogyan egy kis kedvességet követ egy másik, és összeköti családjainkat a hála kötelékével. És az egész egy idős ember imájával kezdődött.

" Ki mint vet, úgy arat: ,,...aki a szíveket vizsgálja, beléd lát, és aki lelkedet őrzi, ismer; ő megfizet az embernek cselekedete szerint" (Példabeszédek 24:12).

Nem légüres térben élsz. A Biblia azt mondja: ,,mert tudjátok, hogy ha valaki valami jót tesz, visszakapja az Úrtól" (Efezus 6:8). 

Corrie ten Boom neve széles körben ismert a keresztények között, de kevesen hallottak unokaöccséről, Peterről, aki szintén részt vett a zsidók megmentésében a náci üldözés idején. 

Amikor a holland hazafiak meghallották, hogy az SS csapatok zsidó árvákat küldenek koncentrációs táborokba, kicsempészték a gyerekeket az árvaházakból és ten Boom-ék házába vitték őket addig is, amíg örökbefogadó szülőkre nem találtak. 

A tizenhat éves Peter, aki elkötelezett keresztény volt, úgy dacolt a németekkel, hogy a templomi orgona összes regiszterét kihúzva, teljes hangerőn játszotta a holland nemzeti himnuszt, miközben a gyülekezet felállva énekelt. 

Ellenállás vádjával bebörtönözték. 

A második világháború után bejárta a világot ugyanazzal az üzenettel, mint a nagynénje: a megbocsátás az egyetlen lehetséges válasz a gyűlöletre. Egy izraeli útján szívroham érte, és meg kellett műteni.

Az operáció előtti éjszakán a kardiológus azt kérdezte tőle: „Véletlenül nem rokona a holland ten Boom-éknak?”

Peter így felelt: „De igen, ők az én családom”.

Az orvos így folytatta: „Egyike vagyok azoknak a kisgyermekeknek, akiket a családja megmentett.”

Másnap az a férfi, akinek az életét negyven évvel korábban megmentették, visszafizette az adósságot azzal, hogy megmentette Peter ten Boom életét. 

A Biblia azt mondja, hogy ha kenyeredet a víz színére veted, „…sok nap múlva megtalálod azt” (Prédikátor 11:1 Károli). 

Amit vetsz – legyen az jó vagy rossz – vissza fog térni hozzád. Ezért: 

„A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” 

Ne feledd, Isten senkinek sem marad adósa, és nem számít, mennyi idő múlva, de biztosan beváltja ígéretét.ÁMEN