„Mindenképpen vigyázz magadra, és nagyon ügyelj, hogy amiket saját szemeddel láttál, el ne felejtsd, hanem őrizd meg emlékezetedben egész életedben, sőt add tudtára gyermekeidnek és gyermekeid gyermekeinek is.”

5Móz 4,9

A szívem szakad meg, ahogy szemlélem lányaim küzdelmeit. Az iskola tengerén evezve az elutasítás hullámai csapkodják szívük csónakját.

Gyakran érzem, hogy velük élem át a viharokat. Miért van az, hogy én érzem sérülékenynek magam, mikor könnyeket látok a szemükben?

Talán mert nincsenek távol saját zűrzavaros serdülőkori éveim. Felszínre bukkannak a felcseperedés fájdalmas emlékei: a bizonytalanság, egy fiú lelépése, a túlzásba vitt önelemzés.

Mindamellett, lányaim küzdelmei hálát is ébresztenek bennem. Hálás vagyok Istennek a barátokért, akiket az utamba küldött, mikor fiatalasszony voltam. Nem felejtem el őket, akik rávezettek, hogy egy férfi, legyen bár édesapa, barát vagy férj, nem tudja kitölteni az űrt a szívemben. Csak Jézus képes kitölteni azt, amit Ő teremtett.

Hálás vagyok Istennek azért is, mert része lehetek a lányaim életének, és ezt az igazságot megoszthatom velük. Tudod, mikor Jézus rávezetett, hogy a bennem lévő űrt csak Ő töltheti ki, ezt nem csak velem akarta közölni.

Azért ajándékozott meg ezzel az igazsággal, hogy szeretetüzenetét továbbadjam gyermekeimnek, és ha Isten is úgy akarja, egy napon az unokáimnak.

Ahogy mai igénk mondja: „Mindenképpen vigyázz magadra, és nagyon ügyelj, hogy amiket saját szemeddel láttál, el ne felejtsd, hanem őrizd meg emlékezetedben egész életedben, sőt add tudtára gyermekeidnek és gyermekeid gyermekeinek is.” Lehetőségünk van rá, hogy befolyásoljuk gyermekeink és mások életét.

Mi az az igazság, amit Isten azért adott neked, hogy továbbadd gyermekeidnek, gyermekeid gyermekeinek, és a körülötted élő fiataloknak? Az Igéből kapott megvilágosodások, kincsek, bepillantások az Ő lelkébe? Ha kaptál ilyeneket, ezek nem csak a te javadat szolgálják, hanem családodét is és mindazokét, akikre hatással lehetsz.

Talán sikerült megértened a megbocsátás mibenlétét? Vezesd rá gyermekedet, amikor neheztel valakire.

Megtapasztaltad az Úr gyógyító erejét? Légy azok mellett, akik elindultak a gyógyulás útján.

Átéled a remény ajándékát, mert Isten jókedvre hangolt? Oszd meg valakivel, akit elkeserítenek a körülmények.

Ne tartsuk természetes, magától értetődő dolognak, amit az Úr velünk tesz. Akarjuk, és kérjük Istent, mutassa meg, hogyan oszthatjuk meg természetes módon tapasztalatainkat, hogy Isten igazsága, a hűségét igazoló történetek nemzedékről nemzedékre továbbadódjanak.

Uram, kérlek, keltsd fel bennem a szándékot, hogy megosszam gyermekeimmel és életem más szereplőivel azt az igazságot, amit a szívembe ültettél. Add, hogy a legtöbbet tudjam kihozni belőle, s tudjam továbbadni üzenetedet a következő generációnak.  Ámen.